Telefon 06-30/522-4-522, 06-1/708-0610 Címünk 1067 Budapest, Csengery u 84.

AOC U3277PWQU teszt

UHD natív felbontás mellett és 40” méret alatt ritkaságnak számít a VA panel, amely köztudomásúan az egyéb paneltechnológiáknál nagyobb kontrasztot tud. Az AOC egy 32”-es készülékkel igyekezett kielégíteni ezt az igényt. Bár a monitor már kb. tíz hónapja megjelent, érdemesnek tartottuk a tesztelésre.

Folyamatosan vita folyik arról, hogy milyen méretű monitorokon optimális az UHD felbontás. A hibátlan látású fiatalabb korosztálynak nyilván tökéletesen megfelel a 26-27”-es átlóméret is (?), azonban a legtöbben inkább a 32” vagy efölötti méretet tartják optimálisnak. Nos ebből a szempontból az AOC monitora jól eltalált méretű, ezen felül a VA panel – amelyet a panelgyártó a talányos Azimuthal Anchoring Switch (AAS) néven emleget – valóban kétszer-háromszor nagyobb statikus kontrasztarányt nyújt, mint a más szempontból talán előnyösebb IPS panelfajták.

Főbb gyári adatok

  • Képernyőméret: 31,5”
  • Panel: Innolux AAS (VA)
  • Háttérvilágítás: GB-LED
  • Natív felbontás: UHD (3840 x 2160)
  • Pixelsűrűség: kb. 55 pixel/cm (140 PPI)
  • Kontrasztarány: 3000:1
  • Max. fénysűrűség: 350 cd/m2
  • Frissítési frekvencia: 60 Hz
  • Betekintési szög: 178/178 fok
  • Válaszidő: 4 ms GtoG
  • Tömeg: 11,5 kg (állvánnyal együtt)

 

Felépítés, design

Bár nem a ma divatos „keretnélküli” monitorról van szó, a nagy méret miatt a keskeny keret nem zavaró, az alsó fémes felület pedig kifejezetten jól mutat. Az állványoszlop és a viszonylag nagy fémtalp pedig abszolúte masszívan tartja a készüléket – a monitor még nagyobb erő hatására sem billen fel. Az oszlop nem bepattintható a hátlapba, hanem a mellékelt négy csavarral nekünk kell becsavaroznunk. Természetesen falra is szerelhető a monitor, a megfelelő szervénnyel, hiszen a csavarfuratok megfelelnek a VESA szabványnak.

A képernyőt -5 és 22 fok között billenthetjük, a magasságállítás 180 mm lehet, oldalirányban a képernyő 165/165 fokban elfordítható, és lehetőség van a képernyő álló (portrait) helyzetbe forgatására is. Vagyis mindenféle állítás lehetséges, kiemelkedően széles határok között.

A kezelőgombok alul, jobb oldalon találhatók a perem alá elbújtatva. Ez még nem lenne baj, de a keret fényes alsó sávjára felvitt gombszimbólumok csak erős fényben láthatók, akkor is alig. Tehát a gombok helyét és funkcióit be kellett tanulnunk, ennek ellenére gyakran mellényúltunk, ami nem kis bosszankodásra adott okot.

A csatlakozók (az USB hubot kivéve) a szokásos helyen, hátul alul kaptak helyet: egy Dual Link DVI, egy HDMI 2.0, egy DisplayPort 1.2 és egy analóg VGA a képjel csatlakoztatásához, plusz egy-egy audio bemenet és kimenet:

A négy USB bemenet és a PC felé csatlakozó USB(B) upstream port – hátulról nézve – a bal oldalon található. A négy USB(A) port közül kettő 2.0-ás, kettő (a kék és a sárga) 3.0 verziójú. A sárga USB hüvely gyorstöltésre is alkalmas.

A teszt során a monitort többnyire 3840 x 2160@60 Hz-es jellel hajtottuk, amelyet ugyan nemcsak a DP 1.2-es, hanem a HDMI 2.0-ás port is támogat, de mi a DisplayPortot használtuk.

 

Gyári üzemmódok, menürendszer

A standard AOC menürendszer a képernyő alját csaknem teljes szélességben elfoglalja egy keskeny sávban. Elsőre kicsit bonyolultnak tűnik, de valójában elég hamar átlátható (csak a navigáció nehézkes a fent említett okok miatt). Az almenük elnevezései némileg megtévesztőek. Pl. a Luminance almenüben választható ki a képi mód az Eco pontban (Standard, Text, Internet, Game, Movie, Sports és Uniformity), ám itt igazából csak a fényerő változik, kivéve a számunkra fontos Uniformity beállítást, amely a képernyő homogenitását javítja. Az alapbeállítás a Standard. De az overdive is itt változtatható, aminek már kevesebb köze van a luminanciához.

Vagy vegyük az OSD Setup almenüt. Ki tudja, miért, itt találjuk a DisplayPort, illetve a HDMI verziószámának átállítását (1.1-ről 1.2-re, illetve 1.4-ről 2.0-ra vagy vissza). A Color Setup almenü tartalmazza a színhőmérséklet pontot, de itt kakukktojás az sRGB képi mód (helyette a színhőmérsékletet D65-tel illene jelölni). Mellesleg ez az sRGB emuláció jóval kisebb színteret ad, mint a szabványos sRGB referencia, a színek tompák, a kép lapos, úgyhogy használata nem javasolt. A DCB (Dynamic Color Boost) funkció ide tartozik (pl. ezzel lehet hangsúlyozni a fű zöldjét vagy az ég kékjét, esetleg a természetesebb bőrszínt beállítani). A Color Temp.-et User-re állítva válik lehetővé a színhőmérséklet állítása az alapszínek arányával, ha kalibrálásra szánjuk el magunkat.

Az apró következetlenségektől eltekintve azonban a menürendszer használata nem okoz különösebb gondot.

Külön almenü van egy tetszőleges méretű kijelölt ablakon belüli kép paramétereinek egyenkénti beállítására (Picture Boost), továbbá a kép a képben (PIP) funkció használatához. A „főkép” és az „alkép” helye, mérete tetszőlegesen állítható, és kiválasztható, hogy ezek melyik bemenetről érkezzenek, illetve a két kép felcserélhető.

 

A panel

A 10-bites panelen (a 10 bit a jelek szerint valódi 10 bit, dithering nélkül) semmiféle sávosodás nem tapasztalható. A felület a matthoz közeli kikészítésű, a reflexiót és a csillogást elég jól kivédi, de kis „szőrösödés” a nagyon apró betűkön megfigyelhető (a modern IPS panelekhez viszonyítva).

Az egyébként kiváló feketét produkáló VA panel azért szintén nem teljesen mentes a fényszivárgástól (bleeding). Ennek szemléltetésére a monitorra „fekete” jelet küldve, teljesen sötét környezetben lefotóztuk a képernyőt:

A panel fényszivárgása. Amit itt lát az olvasó, nem feltétlenül ugyanaz, mint amit szabad szemmel láttunk

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a VA panel produkál-e az IPS-glow-hoz hasonló kivilágosodást. Nos, az IPS-hez hasonló mértékű glow-t semmi esetre sem mutat, de azt sem mondhatjuk, hogy teljesen mentes ettől, egy bíbor elszíneződésű „VA-glow” megjelenik.

A VA panel is produkál a glow-hoz hasonló jelenséget, de jóval kisebb mértékben, mint az IPS panelek

Vizsgálatunk következő tárgya a betekintési szög volt. Az adatlapokon (főleg az IPS paneles, de ezek szerint a VA paneles monitorok esetében is) csaknem mindig függőlegesen és vízszintesen is 178/178 fok szerepel, de ez csak akkor értelmezhető (ha egyáltalán), ha hozzátesszük, hogy ekkora szögnél nagyobb szög alatt esik a kontrasztarány 10:1 alá. A színtorzításra és a fényerő-csökkenésre pedig semmiféle információt nem kapunk a határszögekre vonatkozóan. Ez a megjegyzés általánosan értendő, és nemcsak a konkrét tesztelt monitorra vonatkozik.

Tény azonban, hogy különböző – nem is nagyon szélsőséges – szögekből lefotózva ugyanazt a képet, és ügyelve arra, hogy a fotózáskor a zoom, a távolság és az expozíció lehetőleg ugyanolyan legyen, a 178/178 fokot nem vehetjük komolyan, ha nem a 10:1-es határkontrasztból, hanem a látványból indulunk ki. Ez még az IPS paneleknél is így van, de a VA panel valamivel gyengébben teljesít. Természetesen, ha a képernyővel szemben ülve, annak síkjára merőlegesen, és nem túl közelről nézzük a képet, akkor ennek nincs jelentősége. De ha pl. 22 fokban hátradöntjük a képernyőt, de a magasságot nem állítjuk be úgy, hogy merőleges legyen a nézési irány, akkor egy színes fotón vagy mozgóképen már eléggé észrevehető a szögfüggő minőségromlás. (Persze kevésbé, mint a TN paneles monitoroknál.)

A VA panel kontrasztjának és színeinek szögfüggő változása. A felső kép merőleges nézési irányból készült, a középső jobbról, kb. 45 fokos szögből, az alsó felülről, kb. 30 fokos szögből

Mivel a Luminance/Eco menüben van egy Uniformity pont, nem hagyhattuk ki a fénysűrűség egyenletességének legalább közelítő vizsgálatát. Az természetes, hogy a fényerő a Standard beállításhoz képest lecsökken, mivel ez (lenne) az ára annak, hogy homogénebb legyen a képernyő világossága. A homogenitás mérését összekapcsoltuk az ANSI kontraszt mérésével, ugyanis így egy menetben az ANSI kontrasztot is meg tudtuk határozni.

A képernyő homogenitásának mérési eredményei Uniformity beállításban. Sajnos az eredmények nem meggyőzőek, az eltérés a képernyő közepéhez képest a bal oldalon több mint 20%-nyi csökkenést mutat, a jobb oldalon viszont kb. 4% növekedést (ez utóbbi jó értéknek számít). Tárgyilagosan nézve, a Uniformity funkció meglehetősen hatástalan

 

Színtér, színmérés, RGB együttfutás, belső színpontok

Reset után a monitor natív állapotát kapjuk a Standard mód formájában. Itt ugyan a színhőmérséklet alapbeállítása Warm, azaz meleg, de mint látni fogjuk, a fehérpont mért átlagos színhőmérséklete így is a kék felé van eltolódva (7305 K).

A mérési eredmények itt láthatók:

Színmérési eredmények natív állapotban, az sRGB referenciához képest. A kép kissé „hideg”, mert a kék a teljes tartományban a vörös és a zöld fölött van. A vörös és a zöld kisebb kilengéseket mutat, az RGB együttfutás egyenetlen. A gamma átlagértéke 2,47, különösen a világos tartományban túl nagy. A mért alapszínek és kiegészítő színek messze az sRGB tartományon kívül vannak (ez önmagában nem baj), a korábban megnézett sRGB fotók és Rec.709 videók színei feltűnően telítettek voltak. A luminancia-értékek (legalsó ábra) meglepően pontosak

A színtartományt alaposabban szemügyre véve, a mért színpontok csaknem pontosan a DCI-P3 színtér (a digitális mozi színtérszabványa) határait jelölik ki, ami rendkívül meglepő, hiszen a dokumentációban semmi nem utal arra, hogy a monitor ezt célozta meg. A meglepetés azonban kellemes, mivel feltehetően könnyedén korrigálhatók a kisebb hibák egy profilkészítéssel, és így ez a monitor alkalmas a leforgatott digitális mozifilmek színhelyes megtekintésére és korrigálására.

Egy újabb mérést végeztük annak kiderítésére, hogy mekkorák a natív színtér eltérései (legalábbis a nagyságát illetően), ha referencia-színtérként a DCI-P3-ast választjuk. A színdiagram a következőképpen néz ki:

A mérések alapján beigazolódott, hogy a monitor saját színtere majdnem tökéletesen lefedi a DCI-P3-ast (igaz, kékbe hajló fehérpont mellett). A megfelelő profil elkészítésével egészen biztosan bekalibrálható a pontos DCI-P3 tartomány. Egy következő lépés a belső színek pontosságának meghatározása

A kalibrálást/profilírozást sRGB-re és DCI-ra is elvégeztük egy másik szoftverrel. Az sRGB (gamma célérték = 2,2, fehérpont célérték = D65, fénysűrűség célérték = 120 cd/m2) kalibrálás eredményét az alábbi ábra mutatja:

Kalibrálás előtti és utáni állapot ábrái (sRGB referencia-színtér). Itt nemcsak az alapszínek és kiegészítő színek, hanem a szabványos ColorChecker színpontok is szerepelnek. Az ábra közepéről leolvasható, hogy a ColorChecker hibája dE = 5,03-ról 0,62-re csökkent, a szürkeskála hibája pedig 4,74-ről 0,72-re. A kapott fénysűrűség 121,7 cd/m2

Az sRGB színteret tehát kiváló pontossággal sikerült beállítani (ami messze nem mondható el a gyári sRGB emulációról). Az igazi kihívás (vagy inkább kérdés) az volt, hogy hasonlóan pontos beállítás elérhető-e, ha a DCI-P3 színteret célozzuk meg. A célértékek: gamma = 2,4 (lehetne 2,6 is), a fehérpont korrelált színhőmérséklete 6300 K (bár ezt gyakran felkerekítik 6500 K-ra), a megcélzott fénysűrűség pedig 100 cd/m2 volt.

A kalibrálás eredménye, ha a megcélzott színtér a DCI-P3. Látható, hogy mind az alapszínek, mind a klasszikus ColorChecker színpontok jól a helyükre kerültek. A kalibrálás előtti ColorChecker hiba 7,49-ről 0,86-ra, a szürkeskála 7,29-es hibája 0,96-ra csökkent. Kiváló eredmény.

A gamma, a kontrasztarány és a színhőmérséklet a következő ábrán látható:

A kalibrált DCI-P3 átlagos színhőmérséklete 6326 K (célérték: 6303 K), a kontrasztarány 2443:1, az átlagos gamma pedig 2,42 (célérték: 2,4)

A legvégén még – kalibrált DCI-P3 állapotban – megmértük a monitor alapszíneinek és kiegészítő színeinek 20-40-60-80-100%.os telítettségéhez tartozó pozíciókat (saturation sweeps). Ez a monitor linearitásának egyfajta szigorú ellenőrzése, mert megmutatja a belső színpontok pontosságát, bár részben a ColorChecker mérés is tükrözi ezt.

Az elsődleges és másodlagos telítetlen színek pozíciói az u’v’ színdiagramon. A kb. 50%-os telítettség alatti színek a legpontosabbak, a telítettség növekedésével némileg csökken a pontosság

A kontrasztról már futólag ejtettünk szót, a mérések szerint sRGB-re kalibrálva a statikus (on/off) kontraszt 2488:1, DCI-ra kalibrálva 2443:1. Ami a fényerőt illeti, natív módban (90-es Brightness állás) 239 cd/m2, a maximum 265 cd/m2. Kalibrált állapotban ez valamivel kisebb, sRGB-ben 238 cd/m2, DCI-ban 245 cd/m2. A 0 álláshoz tartozó legkisebb fénysűrűség 31 cd/m2 körüli.

 

Összegzés

Az AOC 32”-es monitora semmiképpen sem sorolható az átlagos készülékek közé, és a legkevésbé sem az UHD felbontás miatt, amit egyre több monitor tud. A design-t tekintve (bár ennek megítélése teljesen szubjektív), de főleg az ergonómiát tekintve jelesre vizsgázott a monitor. Kivéve egyetlen dolgot: a kezelőgombok használhatóságát, ami viszont igencsak bosszantó hiányosság.

A legnagyobb meglepetést a nagy natív színtartomány okozta, mivel majdnem pontosan lefedi a „mozis” DCI-P3 színteret (nem összetévesztendő a Blu-ray lemezek Rec.709 színterével!), mivel a tesztelő – ha nincs külön feltüntetve – már csak rutinból is az sRGB színtérre számít. A gyári sRGB emuláció használhatatlan, de nincs is rá szükség, mert a monitor műszeresen és mérőszoftverrel kiválóan kalibrálható mind az sRGB, mind a DCI színtérhez – természetesen ICC profilok használatával.

A VA panelek relatíve nagy kontrasztaránya közismert, a tesztelt monitor kontrasztaránya kb. 2500:1. A képernyő homogenitása a fényerőt tekintve kissé elmaradt a várakozástól, és ezen a Uniformity funkció aktiválása sem segített. A jó képminőséget és a kiváló kontrasztot akkor élvezhetjük igazán, ha nézési irányunkat a képernyő felületére közel merőlegesen állítjuk be.

 

Értékelés

Ami tetszett

  • Optimális méret az UHD felbontáshoz
  • Elegáns kivitel, masszív felépítés, stabil állvány
  • A képernyő minden irányban széles határok között állítható
  • Nagy natív színtér, amely csaknem pontosan lefedi a DCI-P3 színtartományt
  • A VA panelnek köszönhetően 2500:1 körüli nagy statikus kontrasztarány (bár az adatlap szerintinél kisebb)
  • Matthoz közeli anti-glare képernyőbevonat
  • DP 1.2-es és HDMI 2.0-ás bemenetek
  • Profilkészítéssel és némi hardveres állítgatással mind az sRGB, mind a DCI-P3 színtér jól beállítható

Ami kevésbé tetszett

  • Erősen pontatlan gyári beállítás (akár az sRGB, akár a DCI színteret tekintve)
  • A kezelőgombokat vaktában kell keresgélni az OSD navigáció során (ergonomiai hiba)
  • A sötét tartományban a tónusok hajlamosak „becsukódni”
  • Elég erősen nézési iránytól függő a képminőség, ellentétben a 178/178 fokos specifikációval

A monitor tesztelését a monitorinfo.hu munkatársai végezték. A fent olvasható teszt egy rövidített összefoglaló, további érdekes részletek a monitorinfo.hu weboldalon.