Telefon 06-30/522-4-522, 06-1/708-0610 Címünk 1067 Budapest, Csengery u 84.

LG 34UC79G teszt

A piac régen várta az LG-től egy igazán ütős gamer monitor kifejlesztését. A cég nemrégiben kijött a tesztünk tárgyát képező 144 Hz-es, játékosoknak szánt készülékével, amelynek nemcsak a frissítési frekvenciája nagy (ilyenekből már sok van), hanem a mérete is, a formátuma pedig az igazán széles 21:9. Lássuk, hogy mennyire felel meg a várakozásoknak!

Az LG-Display 2560 x 1080 pixel natív felbontású, enyhén hajlított AH-IPS panelje WLED edge lit háttérvilágítást kapott, egyenáramú fényerő-szabályozással. A 250 cd/m2 specifikált maximális fénysűrűség és az adatlapon szereplő 1000:1 kontraszt az IPS panelre jellemző, nagyjából tipikus értékek. A monitor alkalmas a FreeSync működésre, azaz a megfelelő AMD kártyával meghajtva a frissítési frekvenciája dinamikusan igazodik a játék frame rate-jéhez, elkerülve így mind az akadozást és a járulékos késleltetést, mind a képtörést – persze bizonyos határokon belül. A FreeSync teljes tartománya a specifikáció szerint 50 – 144 Hz.

Érdemes még megemlíteni az 5 ms-os átlagos GtoG válaszidőt (Fast overdrive beállítás mellett), ami önmagában se nem túl rossz, se nem túl jó (a mai IPS panelekre kb. ez a jellemző), a kérdés az, hogy mekkora kilengései vannak egy-egy konkrét szürkéről egy másik konkrét szürkére való átmenetnél.

A monitor külsejéről annyit, hogy ma már valamirevaló gyártó a formatervezésben sem hagyhatja figyelmen kívül a trendeket, így szinte magától értetődik, hogy a piros-fekete színkombináció az LG monitoránál is megjelent, némileg visszafogottan, de jól érzékelhetően. Ezt még azzal is megfejelte a gyártó, hogy a feketének a matt és a fényes változatát is használta – ez a monitor hátoldalán jelenik meg hatásosan.

A képernyő görbületéhez is szerencsésen nyúlt az LG, mert jó nagy görbületi sugarat – azaz enyhe ívelést – választott (3600R). Ez jobban passzol egy játékra szánt monitorhoz, mint az erősen ívelt, kis görbületi sugarú készülékek – mondják a vérbeli, nap mint nap órákat a képernyő előtt töltő játékosok.

A képernyő billenthető, a magassága is állítható, oldalirányban azonban csak a talppal együtt fordítható el, és függőlegesbe (portrait) sem állítható, ami az ívelt kialakítás miatt érthető. A vízszintes helyzethez képest azonban pici elmozdítást megengedett a tervező.

A csatlakozófelület egy kis téglalapnyi területet foglal el a hátoldalon: DisplayPort 1.2 (144 Hz-en ezt kell használni), 2 db HDCP-kompatibilis HDMI, USB 3.0 hub (2 downlink bemenettel), fejhallgató- és vonali audiokimenet, és persze a hálózati tápadapterhez a bemeneti hüvely.

 

A gyanútlan felhasználó – ha a kézikönyv elolvasása nélkül akarja használatba venni a monitort – meglepve tapasztalja, hogy látszatra nincs a készüléken bekacsoló gomb, és nincsenek kezelőgombok sem, még érintőgombok formájában sem. Hát persze hogy nincsenek! Ezen a monitoron ugyanis szó szerint mindent egyetlen „joystick-szerű” nyomógombbal oldott meg az LG. Azért mondom, hogy „joystick-szerű”, mert egy nagyon lapos, talán 3 mm vastag gombról van szó, amely nyomogatható és joystick-ként is mozgatható, ráadásul a képernyő alatt középen, teljesen láthatatlanul van elhelyezve. Igazán frappáns, kényelmes és rendkívül könnyen használható megoldás, nem lehet eléggé dicsérni. A monitor egyébként távolról sem tökéletes, de ez a gomb majdnem elfeledtette velem, hogy sok minden mást is ellenőrizni kell a készüléken.

A gomb merőleges nyomva tartásával kapcsolható be a készülék. Ha ez megvan, akkor röviden megnyomva belépünk egy „előmenübe”, ahol a négy joystick iránynak megfelelően választhatunk bemenetet, beléphetünk a játék-üzemmódok választómenüjébe vagy a tulajdonképpeni főmenübe, vagy kikapcsolhatjuk a monitort. A főmenüben szintén ugyanezzel a gombbal navigálhatunk. Végtelenül egyszerű és szellemes!

 

A 144 Hz-es frissítési frekvencia egyik nagy hozadéka a mozgáselmosódás (motion blur) csökkenése. Az LCD kijelzőkön jelentkező mozgáselmosódásnak két fő oka van. Az egyik az, hogy a szemünk automatikusan követni igyekszik a képen mozgó objektumot (vagy adott esetben a kép minden részét, ha azok együtt mozognak), miközben az LCD képernyő minden egyes pixele a frissítési ciklus alatt, a frissítése első pillanatáról az utolsóig gyakorlatilag változatlan marad, a fénysűrűségét megőrzi. A következmény: miközben a mozgó objektum és a szemünk is elmozdul, a retinán a pixel képe elmosódik.

A nagyobb frissítés frekvencia ezt a fajta elmosódást azért képes csökkenteni, mert egy-egy pixel kevesebb időt tölt el változatlan állapotban, pl. 144 Hz-en csak 7 milliszekundumot, míg 60 Hz mellett ez kb. 16 ms lenne. Ez nagyon jól szemléltethető az egymás alatt mozgó UFO-k mozgásának megfelelő lefotózásával (köszönet a testufo.com oldalnak a változatos animációkért).

 

UFO-k vízszintes mozgása a képernyőn, fekete háttér előtt. A felső kép álló fényképezőgéppel készült, 1/15 s expozícióval. 36 Hz-en, 72 Hz-en és 144 Hz-en majdnem pontosan kettő, négy, illetve hét frissítési ciklus különböztethető meg. Ez abszolút világosan mutatja az LCD működésének „sample and hold” jellegét, de semmit nem mond az „eye-tracking” mozgáselmosódásról. Az alsó kép viszont úgy készült, hogy a fényképezőgép követte az UFO-k mozgását (azaz a gép is az UFO-kkal párhuzamosan mozgott). Szembetűnő a mozgáselmosódás lényeges csökkenése 144 Hz-en, tehát pusztán a nagy frissítési frekvencia miatt (felső UFO az alsó képen)

Az „eye-tracking” (követő szemmozgás) okozta elmosódás csökkentésének másik módja a frissítési frekvencia növelése mellett a háttérvilágítás időtartamának csökkentése a frissítési cikluson belül. (Nem tévesztendő össze a fényerőszabályzásra némely monitorban használt PWM módszerrel, amely ugyancsak a háttérvilágítás időtartamába „szól bele”!) Egyszerűen arról van szó, hogy ha egy-egy pixel pl. 7 ms-ig tartja ki a frissítés elején kapott értéket (144 Hz frissítésnél), akkor a háttérvilágítás idejét pl. 1 ms-ra csökkentve csak 1 ms-ig marad meg a pixel képe a retinán, így drasztikusan csökken a mozgáselmosódás. Ez az ún. „motion blur reduction” módszer, amelynek a gyártók különféle neveket adnak (pl. ULMB), az LG éppenséggel „1 ms Motion Blur Reduction”-nak nevezi. Maga a csökkentés változó lehet, az 1 ms-ot csak példaképpen említettük. Az LG monitornál ez valószínűleg hosszabb, mint 1 ms, mert a fényerőcsökkenés mérése más eredményre enged következtetni. Ugyanis a módszer „mellékhatása” a fényerő csökkenése, plusz a villogás megjelenése, a követő kamerával készített felvételen pedig észrevehető némi szellemkép (de nem utánhúzás).

A mozgáselmosódás másik forrása az LCD paneleknél maga a válaszidő, amelyet ma már persze elég hatásosan lehet csökkenteni az overdrive-val (response time compensation – RTC). Az LG monitornál ez négy fokozatban állítható, de a középső két fokozat között alig van különbség, és az igazán hatásos a legerősebb Fast fokozat, meglepően kevés mellékhatással. (A mellékhatás inverz, azaz világosba forduló utánhúzásban nyilvánul meg, sok monitornál kellemetlenebb, mint maga az overdrive nélküli utánhuzás.) A követő kamerával végzett vizsgálat a következő eredményt mutatta:

 

Válaszidő és overdrive 144 Hz-en, 960 pixel/s mozgási sebesség mellett (ez képkockánként kb. 7 pixelnek felel meg, viszonylag gyors mozgásnak számít, hiszen az UFO-k a szélesített Full HD felbontású képernyőn 2,8 másodperc alatt haladnak át). A teszthez az animáció a testufo.com oldalon érhető el. A felső kép a kikapcsolt overdrive esetét mutatja. Megfigyelhető, hogy az UFO-k utánhúzása a különböző világosságú cián hátterek előtt nem egyforma. Ez világosan mutatja, hogy a GtoG átmenetek nagyon különbözőek lehetnek. A képen természetesen látszik az „eye-tracking” típusú elmosódás is, ha az utánhúzástól elvonatkoztatunk. Az alsó képen jóval kevesebb reakcióidő okozta elmosódás jelenik meg, köszönhetően a leggyorsabb (Fast) overdrive fokozatnak. Az overdrive enyhe mellékhatása (inverz utánhúzás) az alsó, legvilágosabb cián sávban észrevehető

Beszéljünk most pár szót az LG monitorának színeiről, fényerejéről, kontrasztjáról. A maximális fényerő majdnem pontosan 250 cd/m2 (megfelel a specifikációnak), a minimum pedig 87 dc/m2. A profilkészítésnél a 120 cd/m2 értéket szoktuk megcélozni (lásd a kalibrálást a későbbiekben), de ez persze csak konvenció, egyéni érzékenységtől és a környezeti világítástól függ, hogy mit érez a felhasználó jónak. A mért kontraszt a monitor natív állapotában 782:1, ami kissé elmarad a specifikációtól. A legtöbb játékhoz azonban, mivel gyakran látni kell a játékosnak, hogy mi történik a kevésbé világos sarkokban, épületek belsejében stb., ez a kontraszt kielégítő, sőt olykor még csökkenteni is kell a „Black Stabilizer” funkcióval.

A natív (kalibráció előtti) színjellemzőket a Custom menü resetelt állapotában mértük (nem tévesztendő össze a Custom (Game) móddal, ahol kifejezetten a speciális játékparamétereket állíthatjuk be). Itt most a rövidség kedvéért csak a monitor mért natív színtartományát mutatjuk meg, a többi mérési eredmény a már említett http://monitorinfo.hu webhelyen megtalálható.

A natív színtartomány (a köröcskék által határolt terület) az elképzelt vörös-zöld vonal mentén nagyobb a referenciánál, a kék-zöld és a kék-vörös mentén kisebb, mint kellene. Ezen sajnos a kezelőszervekkel nem lehet a jó irányban lényegesen változtatni. A problémát egy „monitorra szabott” profilírozással lehet orvosolni

A monitor kalibrálását (valójában profilírozását) szokás szerint a CalMAN monitorkalibráló szoftverével végeztük az Advanced calibration munkamenetben, a referenciaértékek megadásával (sRGB színtér, D65 fehérpont, 2,2-es gamma). A több automatikus és egy-két kézi beavatkozást igénylő folyamatban a szoftver előállítja a monitorhoz illeszkedő profilt, amelyet a CalMAN Client 3 betölt a grafikusa kártya LUT-jába. A kalibráció előtti és utáni állapotot mutatja az alábbi ábra:


A nagyításhoz kattints a képre

 

Az ICC profil betöltése után az átlagos színhiba 6,81-ről 0,78-ra, a szürkeskála hibája 6,3-ról 0,81-re csökkent. A kalibrált fényerő 121,2 cd/m2 (a megcélzott érték 120 cd/m2)

Az LG a 34UC79G monitorral nagy lépést tett abba az irányba, hogy felzárkózzon a gaming monitorok tervezésében némileg előtte járóknak. Jó érzékkel nem célozta meg a legfelső prémium kategóriát, mert úgy tűnik, hogy ott a kereslet talán alatta marad a kínálatnak – vagyis a gazdaságosságot nézve lehet, hogy jól döntött. A középszintű és még afeletti, rendszeresen játszó gamereknek egy nagyon jól használható készüléket hozott piacra, de az világos, hogy az első osztályú hard core játékosoknak nem ez az igazi választás.

Szerencsésnek mondható a 144 Hz-es frissítés és a FreeSync kombinálása ahelyett, hogy a nagyobb felbontást erőltette volna a cég. Az érem másik oldala viszont, hogy valahogyan ehhez a mérethez jobban illőnek érezzük a QHD, mint a Full HD ultraszéles változatát. Ma már 27”-es kivitelben is nagy a kínálat WQHD monitorokból. Igaz, a formátum nem 21:9-es.

A mozgáselmosódást (motion blur) csökkentő technikák szintén nagyon divatosak (és hasznosak) újabban. Ezen a monitoron is látványos ugyan az „1 ms Motion Blur Reduction” funkció hatása, de némi kellemetlen ghostinggal jár. És ne feledjük, hogy a 144 Hz frissítés már önmagában is radikálisan csökkenti a motion blur egyik fajtáját.

A rendkívül jól optimalizált overdrive ellenére a válaszidőt csak részben sikerült leszorítani, az AH-IPS panel pixelei bizonyos szürke-szürke átmeneteknél nem elég gyorsak.

Mindezekkel együtt el kell ismerni, hogy az említett korlátokon belül kiválóan használható, megfizethető, jó ár/használati érték arányú, imponáló méretű 21:9-es monitorhoz juthatnak a játékprogramok kedvelői. Ehhez hozzáfűzhetjük, hogy kalibráció után a játék előtt vagy után fotók vagy filmek nézésére, vagy akár többablakos mindennapi munkára is abszolút alkalmas a készülék.

A monitor tesztelését a monitorinfo.hu munkatársai végezték. A fent olvasható teszt egy rövidített összefoglaló, további érdekes részletek a monitorinfo.hu weboldalon.