AOC AGON AG276QKD2 teszt
Az AOC már meglehetősen hosszú múltat mondhat magáénak az OLED paneles gaming monitorok fejlesztésében. A most tesztelt AG276QKD2 modell QD-OLED panelt kapott, a legnevezetesebb tulajdonsága pedig az 500 Hz maximális frissítési frekvencia.

Az AG276QKD2 közvetlen elődje a WOLED paneles AG276QZD, illetve ennek QD-OLED-es változata, az AG276QZD2. Értelemszerűen inkább az utóbbihoz hasonlít, amelynek frissítési frekvenciája azonban „csak” 240 Hz. Az 500 Hz-re képes panel némileg komolyabb követelményeket támaszt az adatsebességgel szemben, így vizsgált modellünk 2.1-es HDMI-t és 2.1-es DisplayPortot kapott. Persze az 500 Hz igazi kihasználásához ez még csak szükséges, de nem elégséges feltétel, egy izmos kártyára is szükség van a megfelelő játékszoftver futtatásához.
Főbb gyári adatok – AOC AGON AG267QKD2
- Képernyő: 26,7”-es QD-OLED panel
- Natív felbontás: QHD (2560 x 1440 pixel)
- Panelfelület: fényes, anti-reflection, 2H
- Pixelsűrűség: 110,8 ppi
- Statikus kontrasztarány: 1.500.000:1
- Csúcsfényerő: 1000 nit
- HDR tanúsítvány: DisplayHDR 500 True Black
- Válaszidő: 0,03 ms GtoG
- Színmélység: 10 bit
- Színtér-lefedettség: az sRGB 100%-a, a DCI-P3 99%-a, az Adobe RGB 98%-a
- Betekintési szög: 178/178 fok
- Frissítési frekvencia: max. 500 Hz
- VRR: FreeSync, G-SYNC compatible
- HDR: HDR10
- Beépített hangszóró: 2 x 5 W
- Méretek: 608,1 x 380,8 x 240 mm (állvánnyal együtt)
- Tömeg: kb. 5,9 kg (állvánnyal együtt)
- VESA szerelési kompatibilitás: 100 x 100 mm
- Egyebek: Low Blue Light, PIP + PBP, G-menu, Low Input Lag, Shadow Control, Smart Crosshair, 3 év OLED garancia stb.
Kivitel, ergonómia
A monitor formavilága követi a fent említett AGON modellekét: a szabálytalan alakú talp, a hátlap effektvilágítása, az egygombos kezelés – mind pontosan ugyanolyanok. Csak bizonyos méretadatokban és a csatlakozófelületben van némi eltérés. Az összbenyomás megnyerő, amihez talán a rendkívül vékony panel látványa is hozzájárul. A viszonylag nehéz talp jó stabilitást nyújt.


Szokás szerint a képernyő magassága állítható, megdöntése, elfordítása és álló helyzetbe forgatása is lehetséges.
A csatlakozók a gamer monitoroktól elvárt mennyiségben és fajtában találhatók a szokásos helyen. Két HDMI 2.1-es és egy DisplayPort 2.1-es port, továbbá egy USB(B) és két USB(A) portból álló hub és egy fejhallgató-csatlakozó várja a megfelelő kábeleket. A táplálást egy adapter biztosítja a monitor számára. Már itt megjegyezzük, hogy nagy piros pont jár a 2.1-es DisplayPort 2.1-esért, amellyel manapság még nem túl sűrűn találkozunk, még a nagy frissítési frekvenciájú készülékeken sem. Igaz, a „display stream compression” nevű tömörítési eljárás (DSC) a korábbi DP verziók lehetőségeit is alaposan kiszélesíti. Némileg hiányolható a ma már egyre több monitoron megtalálható USB-C/Thunderbolt csatlakoztatás lehetősége.

A kezelés egyszerűbb már nem is lehetne, a be/ki kapcsolás, a navigáció, a kiválasztás és a jóváhagyás egyetlen joy gombbal történik, és ezt a kézreálló gombot keresgélés nélkül, azonnal megtaláljuk a hátoldalon.
Menürendszer
Az OSD menü kinézetét és szerkezetét több korábbi AGON modell ismeretében nem kellett különösebben felfedezni, bár apró eltérések modellről modellre megjelennek. A funkciókat és szolgáltatásokat az AOC nyolc almenübe rendezte, ezek a Game Setting, a Luminance, az OLED Care/Extra, a Color Setup, az Audio, a Light FX, a PIP Setting és az OSD Setup.
Rendeltetéséhez híven a monitor indítása után a Game Setting szerepel az első helyen, és ebbe belépve megjelenik a Game Mode a game presetek valamelyikének kiválasztásához. Az Off-on kívül, amely megfelel az alapbeállításnak, három „standard” játékmód (FPS, RTS, Racing) és három, egyénileg beállítható Game mód szerepel a választékban.

Olyan szolgáltatások szerepelnek még itt, mint a Shadow Control, a Striper Scope, az Adaptive-Sync stb. A minél kisebb bemeneti késleltetés eléréséhez bekapcsolható a Low Input Lag funkció, de csak akkor, a frissítési frekvencia minimum 120 Hz. A két HDMI bemenet is itt kapcsolható át PC-ről Console/DVD-re, illetve fordítva.
Egy másik fontos almenü (már ha egyáltalán felállíthatunk fontossági sorrendet) a nevénél jóval tágabb tartalmú Luminance. Itt szerepel a Brightness, a Contrast, a Gamma és egyéb képi funkciók, sőt elérhetők a nem a játékhoz létrehozott presetek is, nem teljesen logikus módon az Eco Mode menüpont alatt.
Érdemes röviden bemutatni a Color Setup almenüt is, ahol a ColorGamut alatt a színtér megválasztása lehetséges (Panel Native, sRGB vagy DCI-P3). Az sRGB és a DCI-P3 „kőbe vannak vésve” (kivéve a fényerő állítási lehetőségét), a Panel Native elég szabadon kezelhető, azonban a fehérpont (az RGB egyensúly) érinthetetlen. Mindaddig, amíg a Color Temp. alatt User-tki nem választjuk. Ekkor varázsütésre kivilágosodik a Red/Green/Blue szabályzó. Ugyanakkor az RGBCMY szaturációhoz és színezethez tartozó szabályzók mindvégig élők maradnak. A tapasztalat szerint azonban – bár valóban képesek egyes színek telítettségének és színezetének megváltoztatásra – előre nem látható és nem standard módon befolyásolják az egész színtér tulajdonságait.

Az sRGB és a DCI-P3 beállításokat valószínűleg azért implementálta a gyártó, hogy ne hiányozzon, ha valami mégis ezekben a színterekben szeretne dolgozni. Az sRGB-re nem lehet panasz, egészen jól hozza a standardhoz közelálló értékeket. A kezelőszervekkel csakis a fényerőt tudjuk változtatni, mi kb. 120 nitet állítottunk be, de az eredendő beállítás ennél jóval magasabb. A DCI-P3 szintén módosíthatatlan, a fényerőtől eltekintve. A gond itt abból adódik, hogy gamma fix értéke 2,6 körüli, a színhőmérséklet pedig szintén fix 6300 K körüli. Több más gyártó és modell esetében már (sikertelenül) szóvá tettük, hogy a celluloid filmes világból ránk maradt DCI-P3 Theater szabvány szerint ma már gyakorlatilag sehol sem masterelnek filmet, a digitális film pedig többnyire 2,2-es gammával és 6500 K színhőmérséklettel dolgozik. Ennek a lehetősége viszont ebben a monitorban csak úgy teremthető meg, ha a natív színtérből kiindulva szoftveres profilozást/kalibrálást végzünk.
Az OSD további részleteivel kapcsolatban olvasóinknak a használati útmutatót javasoljuk, amely innen tölthető le.
G-Menu
Az AGON-tulajdonosok számára biztosan közeli ismerős a klasszikus OSD-t kiváltó, és sok tekintetben annál jóval több lehetőséget biztosító utility, a G-Menu. Ehhez a monitorhoz ingyenesen letölthető a legújabb verzió, a v3.34.0. A G-Menu nemcsak a monitor, hanem egyéb AOC perifériák vezérlésére is alkalmas, történetesen a tesztelés során egy AOC egeret használtunk, így a szoftver induló oldalán a monitoron kívül az egér képe is látványosan megjelenik:

Az egérrel kezelhető felület Displayoldala például így néz ki:

Nagy előny, hogy itt egyszerre látunk rengeteg kijelző-funkciót, és mindent egérkattintással állíthatunk. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a G-Menu csak akkor tudja a monitort vezérelni, ha a DDC/CI (Display Data Channel/Command Interface) támogatása a menüben be van-e kapcsolva.
Képernyőjellemzők
A képernyő felülete minden kétséget kizáróan fényes és tükröző. Ennek nem feltétlenül mond ellen a gyártó állítása az „anti-reflection” felületről, ha tudjuk, hogy ilyen réteget a belső reflexió csökkentésére létre lehet hozni úgy, hogy a „glare” továbbra is megmarad, mivel az utóbbi a direkt tükröződést jelenti.
A betekintési szög szempontjából az OLED panelek úgy viselkednek, mint a legjobb IPS LCD panelek, azaz a felület a gyakorlatilag a teljes féltérbe egyformán sugárzó Lambert-felületnek tekinthető. A kép homogenitása – mind a fénysűrűséget, mind a színhőmérsékletet nézve – példásan jó, mint ahogy ezt a legtöbb OLED panel esetében megfigyelhetjük. A mérés (a Brightness szabályzó 50-es alapállásában, kb. 183 niten) az alábbi eredményre vezetett:




Mind a színhőmérséklet (felső kép), mind a fénysűrűség (alsó kép) kiváló homogenitást mutat a képernyő felületén. A fehérpont legnagyobb eltérése ΔE = 1, a fénysűrűségé pedig 2%
A dinamikatartomány, másképpen fogalmazva, a statikus kontraszt – szintén az OLED működési elvéből következően – gyakorlatilag végtelen nagy, így HDR megjelenítésre tökéletesen megfelel. A jó HDR más feltételeit, mint a színtartomány terjedelme és a szükséges nagy maximális fénysűrűség, később vizsgáljuk. SDR-ben a legnagyobb fénysűrűség kb. 315 nit, ami egy OLED monitortól egész jó érték.
Az 500 Hz-es maximális frissítésű, szinte mérhetetlenül kis válaszidejű, QHD felbontású panel kiváló játékélményt ígér, különösen az első osztályú e-sport művelő számára. Az igazat megvallva, az alkalmi vagy szabadidős játékhoz az annak idején nagy áttörést jelentő 144 Hz-es frissítés, majd később a 240 Hz már elhozta a messzemenően gördülékeny és reszponzív játék élményét a PC-ről. (A mai asztali játékkonzolok pedig 120 Hz-re képesek.)Az 500 Hz a profi versenyzőknek való, és a videokártyával szemben komoly követelményeket támaszt, de nyilván sok gamer szeretni fogja. A vizsgált monitorban van egy „Low input lag” funkció is, amelyet a gyors FPS játékokhoz mindenképpen aktiválni kell, ha az említett jellemzők előnyeit ki akarjuk használni. Ugyanis a lehető legkisebb bemeneti késleltetéshez ki kell iktatni minden, nem feltétlenül szükséges járulékos elektronikai beavatkozást. Az aktiválás feltétele – mint már említettük – a legalább 120 Hz vagy ennél magasabb frissítés beállítása, másképp a funkció kiszürkítve marad. Az alig meghatározhatóan kicsi pixel-válaszidőt a kék–zöld átmenetre vonatkozóan a következő, nagysebességű kamerával felvett kép szemlélteti:

Nézzük most a színtartomány nagyságát, illetve a standard színterek lefedettségét. Alapállapotban a menüben a Color Gamut alatt a Panel Native-ot választva a következőt mértük a Calman szoftverrel:

Látható, hogy a monitor natív színtartománya jóval nagyobb területű a P3-as színteret jelző háromszögnél, a 100%-os lefedettségtől való minimális eltérés a vörös-zöld szakasz pici különbségéből adódik
Hasonlóképpen megmérhető az sRGB, illetve az Adobe RGB színtér lefedettsége is. Az előbbire 100%-ot (ami már a fenti ábrából is megítélhető), az utóbbira 95,7%-ot kaptunk.
A szürkeskála (RGB egyensúly) és az átlagos színhőmérséklet szintén rendben van, egyedül a maximális fehér jelhez tartozó R/G/B arányok – így a 100%-os fehér minta színhőmérséklete tolódik egy kicsit „melegebb” irányba. Ez a ΔE ábráján is látszik, de az átlagos hiba így is csak ΔE = 0,8:

A mért 2,19-es átlagos gamma szintén nagyon közel van a kívánt 2,2-es értékhez (a menüben ennek a Gamma 1 beállítás felel meg).
Összességében ezek a színmérési eredmények túlteljesítik az elsődlegesen játékra szánt monitortól elvárt értékeket, ami még azoknak is megnyugtató lehet, akik színkritikus munkára vagy pl. filmek nézésére szeretnék használni ezt a készüléket. Szükség esetén bevethető a szoftveres profilozás/kalibrálás is.
A fentiek a 100%-os mérőmintákkal végzett, SDR-ben működő monitor mérésére vonatkoznak. De mi a helyzet HDR-ben?
A monitornak öt HDR módja van: DisplayHDR, HDR Peak, HDR Picture, HDR Movie, HDR Game.

Nincs közöttük eget verő különbség, kis mértékben a fénysűrűség menetében különböznek, plusz a HDR Peak beállításban a kis felületen mért fénysűrűség maximuma valamivel meghaladja az 1000 nitet (igaz, nem a felület 10%-án, hanem kb. 2-3%-án, de azért ez is dicséretes), a többi beállításban 10%-nyi fehéren és ennél kisebb mintákon is a mért maximum kb. 520 nit, amivel a monitor kiérdemelte a DisplayHDR 500 True Black minősítést.


Ezen a két ábrán látható a fénysűrűség változása a mérési felület százalékos nagyságának függvényében. 100%-os mérőminta esetén természetesen minden HDR mód kb. azt tudja, amit az SDR, azaz kb. 315 nitet. DisplayHDR módban a maximum az említett 520 nit körüli, ám ezt 10%-on is tartja (felső ábra), míg HDR Peak beállításban 1000 nit fölötti értékről fokozatosan csökken a minta méretének növelésével (alsó ábra)
Méréseink azt mutatták, hogy a HDR Game mód közelítette meg a legjobban a standard EOTF és fénysűrűség-görbe menetét, ami nem tipikus. Általában a DisplayHDR beállítás szokott a legpontosabb lenni. Az alábbi két ábra a DisplayHDR (bal oldalon), illetve a HDR Game módban (jobb oldalon) kapott EOTF és luminancia görbéket mutatja.

Végül HDR-ben is ellenőriztük az elvárható P3-as színtér lefedettségét, ami nem meglepő módon, gyakorlatilag teljesnek mondható:

Megjegyezzük, hogy a színtartomány láthatóan nagyobb terjedelmű, mint a P3, így a telített színek valamivel élénkebbek, a piros valamivel „pirosabb”, a zöld „zöldebb” stb., mint a szigorúan vett standard értékek. Az eltérés azonban nem akkora, hogy a játékot zavarná, és csak a leginkább telített színeknél észrevehető.
Összegzés
Megjósolhatjuk, hogy a vérbeli gamerek örülni fognak ennek a monitornak. Az 500 Hz-es frissítést, továbbá az OLED panel előnyeit a fentiekben kellőképpen méltattuk. Ide tartozik még a 2.1-es DisplayPort megléte, ami még nem általános a hasonló tudású és célú monitorokon.
Az AOC AG276QKD2-nek komoly konkurenciával kell felvennie a harcot a 27”-es, 500 Hz-es OLED-es monitorkategóriában. A kiélezett versenyben talán az egyik argumentum lehet ennek a monitornak a kedvező ára, a gyakorlatilag teljes P3 lefedettség, a meggyőző HDR megjelenítési képességek. Bár elsődleges rendeltetése a játék, alkalmas más szórakoztató tartalmak fogyasztására, kalibrálás/profilozás után pedig film- és videoszerkesztésre is.
Értékelés
Ami tetszett
- A QD-OLED szokásos előnyei: élénk színek, óriási kontraszt, közel 180 fokos betekintési szög stb.
- Kiváló jellemzők a játékhoz: hatalmas frissítési frekvencia, nagyon alacsony válaszidő, kis bemeneti késleltetés
- Nagy natív színtartomány, jó színbeállítások
- DisplayPort 2.1-es bemenet
- Sokoldalú OLED-védelem
Ami kevésbé tetszett
- USB-C/Thunderbolt bemenet hiánya
- A DCI-P3 színtér-preset fix beállítása nem igazodik a manapság elvárt P3 D65-höz, illetve nem módosítható
- 10%-os fehér mintán a maximális HDR fényerő nem éri el az 1000 nitet
A teszt némileg hosszabb változata a monitorinfo.hu oldalon olvasható.











