Philips Evnia 27M2N6501L teszt

A jelek szerint feltartóztathatatlan az OLED terjedése a gaming monitorok világában is. Eközben tanúi vagyunk annak is, hogy a korábban meglehetősen drága OLED panelek ára elég gyorsan mérséklődik, így ezek a monitorok egyre elérhetőbbé válnak a gamerek számára. Jelen tesztünk tárgya a Philips Evnia családjának legújabb tagja, a QD-OLED panellel érkező 27M2N6501L jelű modell.

Ez a monitor sok mindenben hasonlít a korábban általunk is tesztelt Evnia 27M2N8500-as modellhez. A panel mérete és fajtája, a natív felbontás, az óriási szintér és sok szolgáltatás ugyanolyan, a kivitel is nagyon hasonló. A Philips azonban néhány dologban – valószínűleg a jóval kedvezőbb ár érdekében – visszafogottabb volt az új modell esetében. Például a maximális frissítési frekvencia itt 240 Hz (nem 360 Hz), a fényerő pedig valamivel kisebb, és nincsenek beépített hangszórók. Viszont az ára kb. a kétharmada a 8500-asnak, ami komoly előnynek számít.

Főbb gyári adatok – Philips Evnia 27M2N6501L

• Képernyő: 26,5”-es QD-OLED panel
• Képformátum: 16:9
• Képernyőfelület: anti-reflection, 2H keménységű
• Natív felbontás: QHD (2560 x 1440 pixel)
• Pixelsűrűség: 111 PPI
• Fényerő: 200 nit (SDR), 400 nit (HDR, 10%-os APL mellett)
• Kontrasztarány (tipikus): 1 500.000:1
• HDR: HDR10, HDR10+
• Válaszidő (GtoG, tipikus): 0,03 ms
• Adaptív szinkron: igen, AMD FreeSync, Nvidia G-Sync compatible
• Színmélység: 10 bit
• Színtér-lefedettség: 99% DCI-P3, 147,5% sRGB, 98% Adobe RGB
• Betekintési szög: 178/178 fok (C > 10000:1)
• Frissítési frekvencia: max. 240 Hz (DP bemenetről)
• Méretek: 609 x 401 x 261 mm (állvánnyal együtt)
• Tömeg: 5,98 kg (állvánnyal együtt)
• VESA tartó: 100 x 100 mm
• Egyéb szolgáltatások és technológiák: 3-oldalas Ambiglow, QD-OLED Panel Care (Screen Saver/Pixel Orbiting/Pixel Refresh/Multi-Logo Protection/Boundary Dimmer/Taskbar Dimmer/Thermal Protection), StarkShadowBoost, Smart Sniper, Smart Crosshair, SmartImage Game, PIP/PBP, Multiview, Kensington-zár

Kivitel, csatlakoztatás

A fehér-ezüst-szürke kombináció mutatós megjelenést kölcsönöz a készüléknek, ami persze merőben szubjektív vélemény, de a felépítés igényessége mindenképpen látszik. A képernyő hátoldalán (az említett elődhöz hasonlóan) itt is megtaláljuk az effektvilágításhoz tartozó LED „pöttyöket”.Az effektvilágítás esetünkben a Philips Ambiglow rendszerével van megoldva, igaz, nem túl tolakodó módon, viszonylag visszafogott formában. Természetesen mind a szín, mind a színátmenetek fajtája, időbeli lefolyása és hossza szinte tetszőlegesen változtatható az erre a célra szolgáló almenüben. Az állványoszlop tetején a fejhallgató felakasztható. Kisebb kényelmetlenség, hogy a képernyő fölött kell átemelnünk a fülest.

A képernyő mind a négy irányban állítható, a magasságállítás tartománya 130 mm, az oldalirányú elforgatás ±30 fok, a függőlegesbe forgatás (pivot) szöge ±90 fok, a döntés -5…+20 fokos tartományban lehetséges.

A csatlakozók száma és fajtái hozzák a manapság a gamer monitorok esetében elvárt, és a monitor képességeihez illeszkedő szintet. Van egy 1.4-es DisplayPort, két 2.1-es HDMI port, egy USB hub 2 USB(A) downstream és egy USB(B) upstream porttal, továbbá egy 3,5 mm-es jack hüvely, amely audio kimenetként szolgál.

Kezelés, menürendszer

Korábban sok monitor előlapján gyakran találkoztunk 6-8 kezelőgombbal a különféle funkciók kiválasztásához. Ez a megoldás jórészt megváltozott, ma már egyre elterjedtebb az „egygombos” – tipikusan joytickes – kezelés és navigáció, és ez így van ennél a készüléknél is. A hátlap jobb alsó részén található a jobb kezünk ujjaival könnyen elérhető pici joy gomb, amelyet megnyomva, illetve a négy irány egyikébe billentve elvégezhetjük a ki/be kapcsolást, a menü behívását, a navigálást, a kiválasztást és a jóváhagyást is.

Maga az OSD annyiban nem szokványos, hogy az első rendű almenük a főmenü tetején, vízszintesen helyezkednek el– egyébként ez pontosan ugyanolyan, mint az említett és korábban tesztelt 27M2N8500-asnál volt. 

A SmartImage almenü a képi módokat tartalmazza, összesen 11 választható presettel, amelyek csak annyiban presetek, hogy van egy gyári alapbeállításuk, de gyakorlatilag minden jellemzőjük módosítható. Ez annyi megszorítással igaz, hogy ha bele akarunk nyúlni a fehéregyensúlyba, akkor a Color Space alatt a natív színteret kell választanunk, mert ha az sRGB, DCI-P3 vagy Adobe RGB emulációk egyikét választjuk, akkor az RGB egyensúly és a gamma beállítása nem változtatható. Természetesen a LowBlue Mode-ban és az EasyRead módban a Color Space és a Color Temperature pontok ki vannak szürkítve.

A legtöbb gyártóhoz hasonlóan a Philips is felismerte, hogy a hagyományos OSD kezelése, beállítása – az egygombos megoldás ellenére – hosszadalmas és nehézkes, ezért az Evnia monitorokhoz kifejlesztett egy egérrel kezelhető, ingyenesen letölthető utility-t, amelynek neve Evnia Precision Center.

Ebben néhány kattintással pillanatok alatt beállítható minden, ami az OSD-ben egyébként elvégezhető, sőt ezen felül a képernyő felületének menedzselése, az ablakok számának és elhelyezkedésének megválasztása is lehetséges.

Képernyő

A monitor a Samsung által gyártott, 2560 x 1440 pixeles QD-OLED panelt kapta. A mért maximális fénysűrűség SDR-ben kb. 210 nit, HDR-ben, a HDR Vivid beállításban, kis fehér felületen felmegy 400 nit fölé, de ha a 10%-os APL-t vesszük a mérés alapjául (azaz praktikusan 10%-os fehér téglalapon mérünk), akkor nem egészen éri el a 400 nitet, és a felső régióban a fénysűrűségmenete sem követi elég pontosan az elvárt függvényt. Valószínűleg ezért nem birtokolja a monitor a VESA szerinti DisplayHDR 400 True Black minősítést, pedig a színteret és a dinamikát tekintve megugraná ezt a szintet.

A színtér és a gamma közelítő mérése a következő eredményt hozta SDR-ben, a reset utáni Standard presetben (natív színtér, 6500 K színhőmérséklet, 2,2-es gamma beállítások):

Az eredmény messze kielégítő, ennek alapján – kalibrálás után – a monitor alkalmas lehet színkritikus munkára is (grafikai tervezés, képfeldolgozás, videoszerkesztés).

A képernyőránézésre tükröző felületű, és a gyári specifikáció nem is állítja, hogy a felület „anti-glare”, azt viszont igen, hogy „anti-reflection” bevonatú. Közelebbről szemügyre véve, valóban felfedezhető a reflexió-csökkentés hatása, de a felület így sem mondható mattnak. Arra kell csak ügyelni, hogy minél kevesebb környezeti fény érje a képernyőt – ha ez nem megoldható, akkor a tükrözés zavaró lehet. (Megjegyzés: a háromszög alakú pixelelrendezés következménye, hogy egy szövegben a betűk kissé „kirojtosodnak”, ezért irodai munkára ez a fajta OLED kevésbé javasolt. Ez erre a panelfajtára jellemző, nem a Philips tehet róla.)

A panel uniformitását (homogenitását) is megmértük, beleértve a fénysűrűség és a színhőmérséklet eloszlását a felület mentén, bár ezt egyre kevésbé látjuk szükségesnek az OLED panelek esetében, mivel az eddig mért OLED panelek mind messze jobb eredményt hoztak, mint amit a LED LCD panelek produkálnak. A kapott minimális inhomogenitás így néz ki:

Mind a fénysűrűségnek, mind a színhőmérsékletnek a képernyőfelületen mért egyenletessége több mint megnyugtató.

Mint már említettük, a maximális frissítési frekvencia 240 Hz (10 bit Full RGB mellett):

Sok korábbi méréssel bizonyított, hogy az OLED panelek pixel-válaszideje (RT, response time) egy-két nagyságrenddel rövidebb, mint a legjobb LCD paneleké. Az OLED paneles monitorok gyártói meglepő (vagy nem meglepő) módon a legtöbbször 0,03 ms-ot adnak meg, mintha óriási hátrány lenne, ha 0,05 vagy 0,08 ms lenne. A GtoG válaszidő az összes lehetséges szürkeszint-átmenet átlagértéke, és kész csoda lenne, ha minden OLED panel GtoG átlagos válaszideje pont ugyanannyi lenne, de ennek nincs is jelentősége. Valójában még a kompetitív játékhoz is tökéletesen megfelel az 1 ms alatti, néhány tized milliszekundumos válaszidő. Ezért most nem bíbelődtünk a számszerű méréssel, mert könnyen észlelhető, hogy nincs gond az RT-vel. A másik fontos jellemző – a mozgókép-válaszidő vagy MPRT – viszont gyakorlatilag nem a panelfajtától, hanem a frissítési frekvenciától függ, és esetünkben kb. 4 ms = 1/240 Hz). (Ez az állítás a „sample and hold” működési elvű kijelzőkre vonatkozik, az OLED és az LCD panelek is így működnek.) A kis MPRT – és a 4 ms kicsinek számít – következménye, hogy a gyorsan mozgó objektumok mozgáselmosódása szinte észlelhetetlen. Ez kiderül a Blur Busters ufo-tesztjének futtatásakor. A megfelelő grafikus kártyával az adaptív szinkron mindkét változata működik a monitoron, szükség esetén kiküszöbölendő a képtörést (tearing) és az akadást (stuttering).

Összességében azt mondhatjuk, hogy az Evnia 27M2N6501L kiválóan megfelel még a kompetitív gamerek igényeinek is.

Színvisszaadás SDR-ben, HDR-ben

A színvisszaadással kapcsolatos mérések fogalomkörébe itt beleértjük a következőket: a szürkeskála semlegessége (RGB egyensúly, színhőmérséklet), a szabványos gamma, a standard színterek lefedettsége, és a színtér belső pontjainak pontossága (pl. ColorChecker Classic vagy a belső szaturációs színpontok). Mivel ennek a monitornak a színvisszaadási jellemzői nagyon ígéretesek az előzetes mérések alapján, indokolt volt a közelebbi vizsgálat is.

Legelőször SDR-ben megmértük a natív (Standard) beállítást. A 6500 K beállított színhőmérséklethez kicsivel alacsonyabb, 6350 K körüli mért érték tartozik, ezért rögtön az elején, az R.G.B. Settings pontban picit módosítottuk az R összetevő értékét. Ezzel a ΔE = 3,4-es szürkeskála hiba rögtön 0,5-re csökkent, az átlagos színhőmérséklet 6460 K-re nőtt. A gamma átlagértéke 2,207. A DCI-P3 színtér lefedettsége 98,9%, ami valamivel jobb, mint az előzetesen mért érték. A belső színpontok telítettsége valamivel nagyobb, mint ami a pontos P3-mas színtérnek felelne meg, de ez várható volt, hiszen a natív színtér terjedelme nagyobb a P3-asnál.

Felső ábra: az RGB egyensúly (szürkeskála) menete és a gamma függvény log/log koordinátákkal. A kontrasztarány akkora, hogy a mérőeszközünk nem tudta megmérni, ezért ír ki a szoftver egy véletlen számsorozatot. Alsó ábra: az ún. Saturation Sweep mérőjellel határozhatók meg az RGBCMY belső színpontok telítettsége. A fehér háromszög jelöli a monitor natív színtartományát

Ha valamelyik szabványos színtérben szeretnénk használni a monitort, akkor választhatjuk az sRGB, DCI-P3 és Adobe RGB széntér-emulációk valamelyikét a Color Space alatt, vagy készíthetünk ICC profilt, ha pontosabb kalibrálásra vágyunk. Azért javasoljuk az utóbbit, mert – legalábbis a mért példánynál – a színhőmérséklet mindhárom esetben alacsonyabb a szükségesnél, és a menüben ezt nem tudjuk megváltoztatni. Ugyanis a változtatás lehetősége csak a Native beállításban van meg. További probléma, ami szinte minden monitornál megvan, ha van P3-as preszetje, hogy a DCI-P3 emuláció 2,6-os gammára (és kb. 6300 K-re) van beállítva, ami a menüben szintén érinthetetlen. Márpedig a mai digitális film már meghaladta a korábbi mozis szabványokat, és a legtöbbször a módosított változat (2,2-es gamma és 6500 K) van használatban. Mivel a natív színtér elég nagy, ebből kiindulva profilozással ezen is segíthetünk.

A színtér nagyságát tekintve az emulációk nagyrészt kielégítik az elvárásokat (96,9% sRGB, 98% DCI-P3, 93,9% Adobe RGB), és a belső színpontok is viszonylag pontosan a helyükön vannak, kivéve talán az sRGB-t, ahol nem sikerült kellően visszafogni a natív pontok telítettségét.

Nézzük a HDR képességeket, amelyeket fentebb már részben érintettünk. Amikor a monitor HDR10 jelet kap, a menü automatikusan megváltozik, és a SmartImage pont alatt a HDR üzemmódok jelennek meg:

Mint látható, négyféle beállítás közül választhatunk. HDR Game és HDR Movie módban a gyári beállításban nincs kihasználva a teljes fényerőtartomány, míg a másik kettőben – HDR Vivid és HDR Personal – 100-on áll a Brightness szabályzó. Ez azonban nem szentírás, minden módban változtatható a fényerő. Mi több, a Light Enhancement és Color Enhancement pontban mind a négy üzemmódban 3-3 fokozatban módosítható a fénysűrűség és a PQ EOTF függvény, illetve a belső színek telítettsége. Az utóbbinak nincs sok értelme, mert a színtér belső színei 0 állásban is épp eléggé telítettek. Az előbbire a képtartalom függvényében szükség lehet, bár ez a szabványostól eltéríti a PQ EOTF-et.

A PQ-EOTF menete a HDR Game (felső ábra) és a HDR Personal (alsó ábra) beállításban. Az utóbbi esetében a Light Enhancement értékét a legfelső, 3-as fokozatra állítottuk

Végeredményben bármelyik HDR üzemmódot az adott határok között bárhová állíthatjuk. Ez majdnem olyan, mintha egy HDR módunk lenne, és azt állíthatnánk hozzá az adott képtartalomhoz. Lényegében a középtartomány jobb láthatósága kedvéért a Light Enhancement értékét érdemes nagyobbra állítani, egyébként pedig a fényerő maximumát lehet változtatni, ha szükséges.

A színtartomány HDR-ben jól közelíti a DCI-P3 nagyságát, és a belső színpozíciók sem térnek el drasztikusan a kívánatostól. A HDR-re kitalált Rec.2020-as színtérben a P3-nak megfelelő standard, illetve mért színpozíciók:

Végül megmutatjuk, hogy a HDR Game mód mérése alapján a monitor színtartománya mekkora, és mennyire fedi le az UHDA-P3 (gyakorlatilag a DCI-P3) színteret az x-y, illetve az u’-v’ színdiagramon

Látható, hogy a lefedettség kis híján 100%-os, ami bőven fölötte van a HDR10-re vonatkozó ajánlás szerint elvárt 90%-os értéknek.

Összegzés

Az OLED monitorok technikája egyre kifinomultabb, a maximális frissítés folyamatosan emelkedik, a pixel-válaszidő szinte elhanyagolható, a kontraszt gyakorlatilag végtelen – így ezek a monitorok ideálisak még a kompetitív játékhoz is. Ilyen ez a készülék is, ráadásul más OLED gaming monitorokkal összehasonlítva az ár/használati érték arány meglepően kedvező.

A képernyő színvilága vibrálóan élénk, szépek a színek. A P3-as színtér gyakorlatilag teljesen lefedett, de maga a natív színtér a terjedelmét tekintve jóval nagyobb ennél. Bár az sRGB, DCI-P3 és Adobe RGB emulációk jól használhatók, a natív beállításból kiindulva, profilkészítéssel/kalibrálással még pontosabb eredményeket érhetünk el, különösen a belső színpozíciókat tekintve.

HDR-ben a monitor a maximális fényerőt tekintve hajszál híján megfelel a VESA DisplayHDR 400 True Black minősítésének, dinamikában és színvisszaadásban pedig tökéletesen teljesíti a HDR10követelményeit.

Értékelés

Ami tetszett

• Reszponzív OLED panel, nagy maximális frissítési frekvencia
• Egyszerű kezelés, beállításaz Evnia Precision Center appal
• Hatalmas színtartomány, jó színpontosság
• A képformátum átállítható 1:1-re és 4:3-ra is, emellett maga a képátló hét fokozatban csökkenthető 27”-ről 19,5”-re
• Sokrétű OLED panelvédelem
• Nagyon előnyös ár/érték arány

Ami kevésbé tetszett

• A maximális fényerő lehetne kicsit nagyobb (főleg HDR-ben)
• Ha képszerkesztés, videoszerkesztés a cél, akkor a standard színterek gyári kalibrálását ajánlatos finomítani

A teszt némileg bővebb változata a monitorinfo.hu oldalon olvasható.