sRGB-s vagy AdobeRGB-s monitort vegyek?

Kezdő grafikai munkára mindenképp sRGB színterű monitort ajánlanánk, azt gondoljuk, hogy az első időkben a figyelmet ne vegye el a színmenedzsmenttel való foglalkozás. Ráadásul egy kezdő nem biztos, hogy rájön, ha rossz színtérben dolgozik, amiből komoly problémák adódhatnak az elkészült anyagnál.

Természetesen ha valaki webdesignnal foglalkozik, esetleg CMYK nyomdára dolgozik, ott is felesleges lehet egy széles színterű monitor megvásárlása. Viszont felmerülhet még egy megfontolandó érv egy széles színterű monitor mellett, márpedig a benne lévő panel, és elektronika.
Jelenleg a legolcsóbb ajánlott monitor, a Dell U2413 140000,- forintos áron, 100% sRGB, és 99% AdobeRGB fedést igér. Mindemellett remek, natív 8 bites panellal rendelkezik, és 14 bites belső LUT-al.
Ezzel szemben az igen ajánlott ASUS PB248Q ami 100% sRGB fedéssel rendelkezik 82900,- áron, csak natív 6 bites panellel rendelkezik, és a belső színszámítása is jóval gyengébb. Ráadásul egy széles színterű monitor egy esetleges szakmai továbblépés esetén is jól jöhet.

A Dell U2413 monitor sRGB-s tudásával megegyező legolcsóbb monitor az EIZO CS230, ami jelenleg 172000,- forintba kerül, és "csak" sRGB-s. Ettől függetlenül remek választás természetesen.
Tegyük fel, hogy végül egy széles színterű monitort választunk a jobb tulajdonságok miatt sRGB munkára. Mit tegyünk a megfelelő használathoz? A válasz egyszerű, a monitort be kell kalibrálni, a profilt az oprendszerbe betölteni, és indulhat a munka. Mi minden esetben a monitor natív színterének kalibrálását ajánljuk, és ezután pl. PS alatt a working space sRGB-re állítását. Ez sem feltétlenül fontos, de az editált kép beágyazott profiljának sRGB-nak kell lennie. Így a szoftver a színeket az sRGB színtéren belül jeleníti meg.
Lehetséges még egy másik megoldás is, az, hogy a monitornak a beépített sRGB színtér emulációját használjuk (ha van), így egy gombnyomásra egy sRGB monitorrá változik munkaeszközünk. Ez utóbbi egy biztos megoldás, egyetlen hátulütője, hogy ez az emuláció nem szokott teljesen tökéletesre sikerülni. A későbbiekben ezeket az eseteket vizsgáltuk.
A teszthez mint említettük már, egy Dell U2413 monitort választottunk, amit először is bekalibráltunk, Prémium kalibrálást végeztünk a monitor natív színterében:

Remek kalibrálási eredményeket kaptunk, és a színtér ábrán látszik a 99%-os az AdobeRGB fedés, sőt a monitor naív színtere még annál is nagyobb.
Ezek után azt próbáltuk szimulálni, hogy mit lát ezen a monitoron egy felhasználó ha helyesen beágyazott sRGB profillal dolgozik, vagy ha nem. Ezt úgy értük el, hogy egy, a fényképbe beágyazott profilt figyelembe vevő megjeleítő szoftverrel is, és egy, ezt figyelmen kívül hagyó szoftverrel is megnyitottuk a képet. Ezeket utána egymás mellé tettük. (Ha jól átgondoljuk, aki nem rendelkezik széles színterű monitorral miközben ezt olvassa, az sosem fogja látni azt amit mi láttunk, de a különbség jól látható lesz így is.)

Az egyik képet megtükröztük, hogy a két kép még könnyebben összehasonlítható legyen. A bal oldali kép sRGB-ben jelent meg hibátlanul, a beágyazott profil figyelmen kívül hagyása miatt viszont a jobb oldali szoftver, a képet, a monitor natív színterében jelenítette meg. Így a színek jócskán elcsúsztak, a pirosak borzasztóan túlszaturáltak, természetellenesek lettek. Ha valaki ilyennel szembesül a széles színterű monitoránál, akkor valószínűleg a színmenedzsmenttel van gond.
Ezek után kipróbáltuk mi történik, ha a monitor sRGB színterét kalibráljuk. Itt is Prémium kalibrálást végeztünk.

A színtér emuláció egészen jó, olyan 98%-os, ellenben a kék, lila irányban van egy kis túllógás (zöld fele is de nagyon pici). Így tehát átváltoztattuk a monitorunkat egy sima sRGB monitorrá, így a színmenedzsment hibás használata mellett sem tudunk nagy hibát véteni. Ki is próbáltuk a kanyonos képünket ismét, bal oldalt beágyazott profil használatával, jobb oldalon pedig anélkül.

Láss csodát, a két kép megegyezik. Sokáig próbáltam különbséget keresni, de nem találtam. Pedig egy nagyon fontos dolog még felmerül itt. Sokan nem tudják, de az sRGB-s monitorok nagy része amellett, hogy 100%-ban fedi az sRGB tartományt, van hogy jócskán túl is lóg rajta. Ez pedig problámát is okozhat, mivel úgy viselkedik a monitor, mint egy kis színtérrel rendelkező széles színterű monitor.
A fenti ábrán az sRGB színteret a szaggatott vonal jelzi, sRGB profil nélkül a szaggatott vonalon túllógó részt (monitor natív színtere) is használni fogja a megjelenítő szoftver. Így könnyen előfordulhat, hogy a szaggatott vonalon belüli kék színt (ha pont van ilyen a képen) a vonalon kívüli színként jeleíti meg. Az pedig azt jelenti, hogy más színt látunk mint amit kéne.

Tehát még 100% sRGB monitoroknál is érdemes lehet beállítani a színteret sRGB-re, a munkához használt szoftverünkben. Ebből következően, hogy ha olyan képet választottunk volna, amin előfordulnak olyan színek, mint ahol az emuláció kilóg a színtérből, ott lett volna különbség a két kép között. Persze valószínűleg ebben az esetben olyan kicsi, hogy megmutatni valószínűleg nem tudtuk volna.
Végül, hogy teljesen megbizonyosodjunk az előző "sikerben", egy utolsó kísérletet tettünk, bekalibráltunk még egy U2413-at, és az egyiket sRGB emulációban bekalibrálva, a másikat natív színtérben kalibrálva egymás mellé tettük. Lássuk mi történt:

(Dell U2413, balra: sRGB emulált színtér, jobbra: natív színtér + sRGB beágyazott profil figyelmen kívül hagyva)

(Dell U2413, balra: sRGB emulált színtér, jobbra: natív színtér + sRGB beágyazott profil használva)

Az első képen rögtön látszik, hogy a jobb oldali monitor a széles színtérre kalibrált, és bizony nem használtuk a beágyazott sRGB profilt a kép megjelenítésekor. A második képen viszont használtuk, és a két kép bizony teljesen meg is egyezett. Sajnos utólag láttuk, hogy nagyon pici különbség van a két monitor fényereje közt, de ez a fényképezőgép hibája volt, a valóságban nem volt különbség.

Végszóként tehát két fontos dolgot szeretnénk megismételni, széles színterű monitort érdemes lehet vásárolni a jobb technikai paraméterek miatt, de ebben az esetben nagyon oda kell figyelni a színmenedzsmentre.

Másrészről pedig mindenkinek azt ajánljuk, hogy sRGB monitornál is lehetőleg színmenedzseljen, mert nem tudhatja mennyire pontosan követi a monitora natív színtere az sRGB-t.

Végül még két érv a széles színterű monitorok mellett, egyik, hogy ha rendelkezünk megfelelő fényképezőgéppel, akkor sokkal jobb minőségben nézhetjük vissza a családi emlékekket, másik pedig, hogy jelenleg Magyaroroszágon is található már olyan digitális nyomda, ahol a monitorunk natív színterénél még nagyobb színteret is tudnak már nyomtatni. Ez utóbbiról sajnos nagyon kevesen tudnak.