ASUS ProArt PA32UCR-K teszt

Az ASUS ProArt (PA) monitorcsaládja jelenleg húszféle modellt foglal magába, ami nem csoda, hiszen a professzionális médiakészítés minden területén használják ezeket a készülékeket, legyen az fotográfia, film- és videókészítés, kiadványszerkesztés, animáció és játék, terméktervezés, építészet és egyéb mérnöki területek. Ebben a tesztben az elsődlegesen a filmkészítőknek, videószerkesztőknek szánt – de sok minden másra is alkalmas – PA32UCR-K monitor a vizsgálat tárgya.

Mielőtt a specifikáció részleteit megmutatnánk, annyit érdemes előzetesen elmondani, hogy egy local dimminget (zónás fényerőszabályozást) használó, HDR1000 minősítésű, mini-LED háttérvilágítású, kvantumszemcsékkel „felturbózott” széles színterű, 4K-UHDmonitorról van szó, amely gyártója szerint valóban professzionális minőségű. A típusjel végén a „K” betűjel arra utal, hogy az ASUS a PA32UCR alaptípushoz egy X-Rite gyártmányú i1 Display Pro kalibráló műszert is mellékel, hogy a felhasználó tudja kalibrálni, és a későbbiekben rendszeresen újrakalibrálni a monitort. Nem mellesleg, a PA32UCR hardveresen kalibrálható az ingyenesen letölthető AsusProArtCalibration nevű szoftverrel, amelyről a későbbiekben még szót ejtünk.

A gyártó a monitor dobozán feltünteti az általa legfontosabbnak ítélt tizenöt jellemzőt.

Főbb gyári adatok – ASUS ProArt PA32UCR-K

• Képernyő átlómérete: 32”
• Paneltechnológia: IPS
• Panel típusa: AUO M320QAN02.7 AHVA
• Háttérvilágítás: Mini-LED, 567 zónás FALD
• Natív felbontás: 3840 x 2160 pixel (UHD)
• Színmélység: 10 bit (8 bit + FRC)
• Színtér lefedettség: 100% sRGB, 99,5% Adobe RGB, 98% DCI-P3
• Kontrasztarány: 1000:1 (tipikus érték)
• Betekintési szög: 178/178 fok (kontrasztarány ≧ 10, H/V)
• Maximális fénysűrűség: 1000 nit (HDR), 400 nit (SDR, tipikus érték)
• Minimális válaszidő: 5ms G2G normal
• Frissítési frekvencia: 60 Hz
• HDR támogatás: HDR10, HLG
• HDR-minősítés: VESA DisplayHDR1000
• Beépített hangszóró: 2 x 2 W
• VESA rögzítés: 100 x 100 mm
• Méretek: 726,88 x (604,15 ~ 474,15) x 245,0 mm (állvánnyal együtt)
• Tömeg: 12,3 kg (állvánnyal együtt)

Design, csatlakoztatás

Ebben a kategóriában nemigen lehet olyan monitort találni, amelynek felépítése és kivitele kívánnivalót hagyna maga után. Így van ez a PA32UCR esetében is: három oldalán „keret nélküli” képernyő, elegáns, ugyanakkor masszív kivitel, combos állvány és talp. A nagy, és a sok elektronikától viszonylag vastag és nehéz (gondoljunk a local dimming-es direct LED háttérvilágításra!) képernyőt stabilan kell tartani.

A képernyő mozgatása természetesen minden irányban megoldott. A magasságállítás tartománya 13 cm, az oldalra forgatásé ±30 fok, a döntés -5 és +23 fok között lehetséges, az álló helyzetbe forgatás pedig mindkét irányban 90 fok.

Minden bemenet, kimenet a képernyő alján, hátul, a szokásos helyen található. A tápcsatlakozó és a hagyományos főkapcsoló után 3 db HDMI 2.0 port következik, mellettük pedig az 1.4-es DisplayPort. Egy USB(A) port kizárólag szervizcélokat szolgál, a monitort kicsomagolva egy műanyag dugót láthatunk benne. USB-C csatlakozóból kettő van, de nem egyforma szerepkörben. Az egyik egy USB-C 3.2 Gen 1 downstream port, akárcsak a mellette lévő két USB(A) bemenet. A másik viszont egy „teljes értékű” DP Alt Mode USB-C port, 80 W teljesítmény kiadásának képességével. Egyúttal ez egy upstream port is, amely egyébként elengedhetetlen, ha a PC-vel/laptoppal USB adatkapcsolatot kell létrehozni (pl. az AsusProArtCalibration szoftver használatakor). Végül még egy audio (fejhallgató) kimenetet is tartalmaz a csatlakozófelület.

Kezelés, menürendszer

A készülék hátoldalának jobb oldali alsó részén egy joy gombot és hat süllyesztett nyomógombot találunk. Ez utóbbiak: a kilépés gombja, a bemenetválasztás és a Quick Fit Plus gombja, majd két „programozható” gyorsgomb (alaphelyzetben a fényerőszabályzó és a HDR módválasztó), végül a legalsó gomb a be/ki kapcsolásra szolgál.

Érdekesség, hogy a hat gomb közül minden másodikon, középen van egy pici dudor – talán azért, hogy ujjunkkal megérintve ne keverjük őket össze, ámbár így is könnyen összetéveszthetők, mivel a hátlapon vannak. Némileg az is zavaró, hogy a joystick megnyomása után a főmenübe jobbra billentésselvagy újbóli megnyomással juthatunk be. Ha csak egyszer nyomjuk meg a joy gombot, akkor balra billentve újra kezdhetjük a menübehívást, felfelé billentve az első gyorsgomb funkciója (fényerő), lefelé billentve a másodiké (HDR) érhető el. Nem nagy probléma, csak kicsit zavaró, és meg kell szokni. A gyorsgombokhoz egyébként tízféle funkció rendelhető hozzá aShortcut almenüben (BlueLight Filter, Brightness, HDR, Contrast, PIP/PBP Setting, ColorTemp., Volume, MotionSync, UserMode 1, UserMode 2).

Ha végre bejutunk a főmenübe (a legegyszerűbben a joy gomb kétszeri megnyomásával), akkor a szokásos navigáció – kiválasztás, jóváhagyás, lépkedés) a szokásos módon végezhető el. A főmenü két oldalas, tíz almenüvel (ProArtPreset, BlueLight Filter, ProArtPalette, Image, Sound, PIP/PBP Setting, QuickFit Plus, Input Select, System Setup, Shortcut). Belépéskor a gyári beállítások (presetek) listája jelenik meg, alapesetben a Standard (a panel natív jellemzőinek megfelelő) beállítással kezdve. Ennek megmérésével megállapíthatjuk majd a monitor maximális színtartományának nagyságát, és ezzel a referenciaszintek lefedettségét.

A PA32UCR nem kevesebb mint tizenegy gyári presettel büszkélkedhet, közülük a Standard lényegében a natív állapot, kb. 50%-os fényerővel. A referencia-színtereket és HDR-követelményeket megcélzó presetek pontossága többnyire nem éri el a szükséges mértéket, ám kétféle módon is kalibrálhatók: hardveresen az AsusProArtCalibration szoftverével, vagy szoftveresen valamelyik ismert kalibráló szoftverrel

A „maradék” tíz preset (emuláció) közül hat az SRD referenciákat, négy pedig HDR (HDR10 és HLG) referenciákat próbálja közelíteni. Természetesen (vagy nem természetesen) a gyári emulációk mind a színegyensúly/fehérpont, mind a színhűség (telítetlen színek pozíciói) beállításában túl vannak az elfogadható hibahatárokon. Ez nem különösebben problematikus, mert mind az AsusProArtCalibration szoftverrel, mind egy külön szoftverrel a kalibrálás/profilozás elvégezhető, és el is kell végezni, ha rendeltetésének megfelelően akarjuk használni a PA32UCR-t. (Dicséretes, hogy – mint említettük – az Asus egy kalibráló műszert is mellékelt a készülékhez, így lett belőle PA32UCR-K). A 3.0.1 verziójúProArtCalibration nem működik hibátlanul (lásd később). Remélhetőleg az Asus hamarosan finomít rajta.

A képernyő (panel)

Az AUO AHVA panelje egy fejlett, FALD (FullArrayLocal Dimming), széles színterű, és HDR-ben 1000 nit fölötti fényerőt nyújtó IPS panel. Alapállapotban a monitor Standard módban indul, amely a színtartományt, és a gammát, színegyensúlyt, fehérpontot tekintve megfelel a panel natív jellemzőinek (a fényerő az 50%-os osztáson áll, ami nem a max. fényerő felét jelenti, hanem kb. 335nitet). A 100-as osztáshoz tartozó maximális érték 478 nit (ez alaposan túlteljesíti a specifikációban megadott értéket), a 0-hoz tartozó minimum 20,3 nit. Ezeket érdemes megmérni, hogy tudjuk, mire számíthatunk, amikor a referenciaértékek beállításáról lesz szó.

A széles színtér valóban meglehetősen „széles”, teljes egészében lefedi az sRGB/Rec.709 (más néven BT.709) és az Adobe RGB színteret, a DCI-P3 lefedettsége pedig kb. 94%.

A gamma szinte hajszálpontosan 2,2. Egyébként a gamma értéke az sRGB-t kivéve (amelynél kőbe vésve „sRGB gamma”, picit eltérő a 2,2-től) a későbbiekben 1,8 és 2,6 között változtatható, de erre nincs szükség, mert a gyári beállításokhozzák a 2,2, 2,4 (Rec.709), 2,6 (DCI-P3) és 3,4 (DICOM) átlagos értékeket.

A Standard módban mért átlagosgammamegfelel az elvárt 2,2-es értéknek

A fenti mérések hozzávetőleges értékeket adnak, és a későbbi kalibrálás után változhatnak.

Érdemes még bemutatni a datacolor szoftverével 48 ponton mért színpontosságot, amely elég jó min., max. és átlagos értékeket adott:

Egy professzionális használatra szánt monitornál fontos a képernyő homogenitása(fénysűrűség és színhőmérséklet). A PA32UCR lehetőséget nyújt a menüben UniformityCompensation-nak nevezett funkció bekapcsolására, amely lényeges javulást hoz a homogenitásban (feltétel: a HDR Preview és a DynamicDimming kikapcsolása!). Nézzük, hogy mennyit javított a színhőmérséklet, ill. a fényerő egyenletességén a kompenzáció bekapcsolása kb. 120 nit fénysűrűség mellett: 

A színhőmérsékletet tekintve komoly javulást hozott a háttérvilágítás egyenetlenségeinek kompenzálása: a 3,7-es max. dE hiba 2,0-ra csökkent

A fényerő egyenletessége, ami eleve elfogadható volt, a kompenzáció után nem hozott annyira látványos javulást, mint a színhőmérséklet esetében, de a maximális eltérés csökkent, és az eloszlás egyenletesebb lett

A betekintési szöget és az IPS-glow-t vizsgálva, se pro, se kontra nem találtunk számottevő eltérést más fejlett IPS panelekhez képest.

Kalibrálás a ProArtCalibration szoftverrel

Az ASUS weboldaláról letölthető a ProArtCalibration nevű szoftver 3.0.1-es verziója a monitor hardveres kalibrálásához. Telepítés után a szoftvert elindítva a következő (kétoldalas) menü jelenik meg:

Az AsusProArtCalibration szoftverrel kalibrálható gyári beállítások (presetek). A tizenegy PresetMode-on kívül egyedileg kalibrálhatunk a UserMode 1-ben és a UserMode 2-ben, kiválasztva a számunkra legfontosabb referenciát (célértékeket)

A kalibrálás előfeltétele, hogy a monitor és a PC/laptop között USB adatkapcsolat legyen. Ez csakis a monitor DP Alt Mode USB-Cporton keresztül hozható létre, amely amellett, hogy DP jelbemenetként is használható, upstreamportként is működik (amelyhez két USB(A) és egy USB-C downstream port tartozik, a mérőműszer ezek egyikéhez csatlakoztatható). Amennyiben a számítógépet HDMI-n vagy DisplayPorton keresztül csatlakoztatjuk, ez az USB-C port csakmint USB upstream port funkcionál.

A ProArtCalibration közvetlenül hozzáfér a monitor „lelkivilágához”, ami lehetővé teszi a presetek közvetlen hardveres kalibrálását, felülírva a presetek gyári beállítását, ezzel nagyon hatékony eszközt adva a felhasználó kezébe. Sajnos az általunk letölthető verzió több kisebb-nagyobb hiányosságtól szenved. Ezek minden bizonnyal javíthatók, és őszintén reméljük, hogy az ASUS dolgozik a hibák kiküszöbölésén.

Apró, de kellemetlen hiba, hogy a kalibrálni kívánt presetet, pl. az sRGB-t kiválasztva, a Standard jelölő pipája is megmarad (ez az induló állapot), sőt több presetet is kijelölhetünk a pipával, a jelölések mind megmaradnak. A pipa szerencsére kivehető a nem kívánt módokból, így elkezdődhet a választott preset kalibrálása.

Az USB kapcsolat és a mérőműszer (amely lehet i1 Display Pro/Pro Plus, DataColorSpyderX vagy Klein K10) ellenőrzése után indulhat a tényleges kalibrálás.

Az első lépés a fényerő megmérése, ezután a szoftver feldob egy üzenetet, amelyben figyelmeztet, hogy meg kell várni a szükséges melegedési időt, de akkor is folytathatjuk a mérést, ha ezt nem várjuk meg. A probléma az, hogy 4-5 vagy akármennyi óra működés után is megjelenik ez a figyelmeztetés. Jelentéktelen, de kellemetlen hiba, azon túl, hogy a fényerő megmérése után jelenik meg az üzenet.

A Next gombra kattintva megkezdődhet a tényleges kalibrálás/profilozás. A célértékek a referencia színtér, és a hozzá tartozó paraméterek által meghatározott. A Standard mód annyiban egyszerű, hogy itt csak két célérték van, a gamma (2,2) és a színhőmérséklet (ez választható, de a normál célérték 6500 K), a színtér a panel natív színtere.

Valamely preset kalibrálás több menetben, sok-sok színminta és szürkeminta felvillantásával, több menetben történik, kb. 15-20 percet vesz igénybe (a szoftver minden esetben 30 percet jelez ki). A folyamat automatikusan megy végbe, csak néha kell egyet-egyet kattintani vagy a Space billentyűt megnyomni. A végén megjelenik a „mérési jegyzőkönyv” (ASUS ColorCalibrationReport).

Az SDRpresetek közül – ha a monitor elsődleges rendeltetését nézzük – a Rec.709 (BT.709) és a DCI-P3 a legfontosabbak, egyébként pedig a webes vagy fotós (és egyéb) munkához, képfeldolgozáshoz az sRGB és az Adobe RGB. A Rec.2020-at (amely a kijelzők színterét tekintve a jövő zenéje, és kiválasztása csak tájékozódó jellegű) vagy a DICOM-ot kalibrálhatjuk, ha éppen erre vágyunk.

Az említett presetek hardveres kalibrálása gond nélkül elvégezhető, azzal a megjegyzéssel, hogy pont a Rec.709 és a DCI-P3 esetében hiába állítjuk be a kívánt 2,4-es, illetve 2,6-os gammát a menüben, a kalibrálás mindkét esetben 2,2 gammára történik (ez is szoftverhiba).

Itt kell megjegyeznünk, hogy a monitor a „mozis” DCI-P3 presettel dolgozik (48 nit fénysűrűség, „P3-Theater” fehérpont, azaz kb. 6305 K színhőmérséklet, 2,6-os gamma), habár – ha a 4K Blu-ray lemezek mesteranyagának készítését (vagy akár nézését) vesszük alapul – a színtartomány nagysága ugyanakkora, mint a „mozis” változaté, de a fehérpont D65, a gamma pedig 2,2, és a fényerő is legalább 80 nit. Tehát ha valaki nem kifejezetten mozifilmet szerkeszt, akkor ez utóbbi változattal kell dolgoznia (gyakran P3 D65-tel jelölik).

Nézzük ezek után példaként a Rec.709 és a DCI-P3 esetében kapott kalibrálási eredményeket:

A Rec. 709 kalibrálásának eredménye. A céltartomány azonos az sRGB-vel, ezért a Target oszlopban az sRGBszíngamut. A Target alatt láthatók a célértékek, a Result oszlopban a kapott értékek. Az átlagos ΔE hiba 0,45, ami kiváló érték. A színtér lefedettsége 99.91%. A Rec. 709 gammája egyébként nem 2,2, hanem 2.4 – ez az Asus kalibráló szoftverének „tévedése”. Az alsó ábra szélső oszlopában a szürkelépcső és 24 színminta ΔE eltérése a referenciától. A maximális érték 1,29, de az átlag az említett 0,45

Ez a két ábra pedig a (mozis) DCI-P3 kalibrálásának eredményeit szemlélteti. A színtér lefedettsége 95,06%, ami valamivel kisebb, mint a specifikációban megadott 98%. A gammát a szoftver itt is tévesen adja meg 2,2-re, mivel a szabványos (mozis) DCI-P3 gamma 2,6-os. Az átlagos ΔE = 0,92, azaz kisebb 1-nél. Az alsó ábra mutatja, hogy a színvisszaadás picit pontatlanabb, mint a rendkívül pontos Rec.709 esetében, a maximális hiba egyetlen színnél (100%-os vörös alapszín) megy 3 fölé, nevezetesen 3,01, ami nem jelent komoly gondot

A HDR és a ProArtCalibration

A presetek között négyféle HDR beállítást találunk: HDR PQ DCI, HDR PQ Rec.2020, HDR HLG DCI, HDR HLG BT2100. A legelterjedtebb HDR10 formátum a PQ elektrooptikai átviteli függvénnyel (EOTF), 20.000:1-nél nagyobb egyidejű kontraszttal és a Rec.2020 konténerbe ágyazott DCI-P3 színtérrel jellemezhető, továbbá a minimálisan elvárt fénysűrűség 1000 nit. A HLG jelentősége egyelőre kisebb, főleg a műsorszórásban használt, illetve javasolt HDR formátum. Előnye, hogy nem igényli metaadatok átvitelét, továbbá, hogy az EOTF a hagyományos gammához hasonlóan nem „abszolút” (az egyes kódértékekhez nincsenek fix fénysűrűségek hozzárendelve), hanem a megjelenítő maximális fényerejéhez igazodhat.

A ProArtCalibration szoftverrel – bár a választható kalibrálható presetek között szerepelnek a HDR gyári beállítások – a HDR kalibrálás nem végezhető el. A kalibrálás adott pontján a HDR PQ esetében megjelenik egy hibaüzenet, amely a kalibrálás újbóli elkezdésére buzdít. Az ismételt kalibrálás ugyanígy sikertelen. Már-már lemondtunk a HDR kalibrálásról, amikor kiderült, hogy ha nem a PresetMode-ok közül választjuk ki pl. a HDR PQ Rec2020 vagy HDR PQ DCI beállítást, hanem a UserMode 1 vagy 2 alatt adjuk meg a célértékeket, akkor a HDR PQ beállítások kalibrálhatók.

Lássuk pl. a HDR DCI-P3 hardveres kalibrálás eredményét a UserMode 1-ben:

A HDR DCI-P3 hardveres kalibrálás eredménye (ASUS Report). A fényerő 1371,74 nit, a kontraszt pedig 37.756:1, nyilvánvalóan a local dimmingnek köszönhetően. A színtér lefedettsége 95,85%, az átlagos ΔE hiba pedig 0,88, azaz itt is 1 alatti. Az alsó ábrán a 26-lépcsős szürkeskálát és ΔE hibáit látjuk, mert a szoftver a színpozíciókat HDR-ben nem kalibrálja. A szürkeskála (színegyensúly) hibája a 192-es kódértéknél a legnagyobb, éspedig 2,24. Összességében azonban az átlag a mérvadó

A ProArtCalibration hiányossága a korábban említetteken kívül, hogy a HLG HDR kalibrálása semmilyen módon – sem a preseteken, sem a UserMode-ok valamelyikében nem végezhető el. A HLG EOTF-et kiválasztva, és a kalibrálást elindítva, a szoftver azonnal összeomlik. Ennek ellenére kijelenthetjük, hogy a ProArtCalibration nagyon ígéretes szoftver, de mindenképpen további csiszolásra szorul.

HDR kalibrálás a Calmannal

Az összes preset vagy a UserMode 1, 2 szoftveres kalibrálása/profilozása természetesen „harmadik fél” szoftverével, pl. a Calmannal kiváló eredménnyel elvégezhető, de a „kiváló” jelző csak az SDR-re vonatkozik. Ez a PC monitorok „hagyományos” kalibrálását jelenti a vcgt (video card gamma table) és az ICC profil létrehozásával. Ez esetben a szokásos módon a színegyensúly/gamma korrekciós adatait a videokártya továbbítja a monitorba, az ICC profilt pedig az operációs rendszer tárolja, és a színkezelő rendszerben kiválasztható az adott beállításhoz.

Az SDR presetek szoftveres kalibrálásának eredményeit most nem mutatjuk be (bár minden preset esetében elvégeztük), mivel a pontosságot tekintve nagyon hasonlóak a fent leírt, a ProArtCalibration szoftverrel elvégzett kalibrálás eredményéhez. A HDR PQ kalibrálást, és a Asus szoftverével nem elvégezhető HDR HLG kalibrálást azonban röviden bemutatjuk. A HDR kalibrálás lehetőségei – mivel a gyártók sok mindent „kőbe vésnek”, azaz fontos állítási lehetőségeket kiszürkítenek az OSD menüben –alapból korlátozottabbak, mint az SDR kalibrálásnál.A HDR PQ és a HDR HLG az EOTF-et tekintve alapvetően eltérő formátumok, a nagy dinamika és a széles színtér azonban mindkettőnél követelmény.

A HDR PQ és a HDR HLG közötti különbség szemléltetése. A PQ EOTF abszolút jellegű (adott kódértékhez fix fénysűrűség érték tartozik), míg a HLG EOTF figyelembe veszi a kijelző adottságait, azaz relatív jellegű

A DCI-P3-mat nem teljesen lefedő színtartomány esetünkben nem jelenti azt, hogy HDR kalibráláskor ne választhatnánk targetként a Rec.2020-as színteret, de ekkor nyilvánvalóan nagyobb eltérésekre számíthatunk azalapszínek pozíciójában, míg a belső (a monitor natív színterén belüli) színek elvileg lehetnek a helyükön. A másik lehetőség, amely a realitásokhoz jobban igazodik, a DCI-P3 színtér választása referencia-színtérként, ha közel áll a készülék színtartományához.Mindez azonban csak tájékozódásra jó, mert a szürkeskála felső szakaszának állításától (az alapszín-fénysűrűségek arányának állítása a Gain szabályzóval) eltekintve – a színeket (színezet és telítettség) nem tudjuk módosítani.

Komoly pozitívum, hogy a mini-LED háttérvilágítás a HDR-hez (legalábbis a HDR10-hez, ill. az UHDA-P3-hoz, és ha kell, a HDR HLG-hez is) szükséges nagy fényerőt, és a local dimmingnek köszönhetően a dinamikatartományt messzemenően biztosítja. A HDR PQ és HDR HLG beállításban is a maximális fényerő kb. 1330 nit, ami jóval meghaladja a specifikációban megadott 1000 nitet. A kalibrálás során megmutatkozott, hogy a színvisszaadás és a színegyensúly is sokkal kiegyenlítettebb, ha a fényerőt (Brightness szabályzó) nem a maximumra, hanem kb. 1000 nitre állítjuk.

A fenti fejtegetés ellenére (korlátozott beavatkozási lehetőségek) az a jó hír, hogy a PA32UCR – 1000 nit fényerőt választva – egészen kiválóan megoldotta a HDR PQ (HDR10) megjelenítését. Lássuk a konkrét mérési eredményeket!

A felső ábrák a kalibráció előtti állapotot mutatják. A szürkeskála (színegyüttfutás) messze nem tökéletes, és a fehérpont is kékes színezetű. A PQ EOTF alig észrevehetően tér el a referenciától, gyakorlatilag tökéletesnek mondható. A színpozíciók kis mértékben eltérnek a referenciapontoktól. Alsó ábra: a kalibrálás utáni eredmény (kb. 1000 nitre beállított max. fényerő mellett). Minden paraméter az észlelési határ alá került, a kb. 300 nites fényerőcsökkentés – a lehetséges maximum 1300 nit fölött van – a színpozíciókon is javított (HDR-ben a mérések a Rec.2020 alapszínek és másodlagos színek 50%-os telítettsége mellett történnek). Gyakorlatilag egy pontos HDR10 állapotot kaptunk, bár ez még nem mutatja, hogy a telítetlen belső színekkel mi a helyzet

A színtartomány belső színeinek helyzetéről a ColorChecker valamelyik változata, vagy az ún. Saturation Sweep mérésnek a segítségével tájékozódhatunk. Ez utóbbi a Calman esetében azt jelenti, hogy az RGBCMY 20-40-60-80 és 100%-os telítettségű pontjait és a fehérpontot megmérjük. Amit kaptunk, itt látható:

A DCI-P3 Saturation Sweep ábra a Rec.2020 referencia-színtéren belül. Sok monitor és projektor mérése után mondhatjuk, hogy elégedettek lehetünk az eredménnyel. Látszik, hogy a színtartomány erősen megközeli a P3-at, néhol picit kisebb (zöld, kék), máshol nagyobb (vörös), így jön ki összességében a 94-95%-os lefedettség. A telítettség a vörös-bíbor-kék résztartományban némileg nagyobb a referenciánál

A HDR HLG kalibrálás hasonlóan elfogadható eredményre vezetett, kicsit nagyobb hibákkal. A fényerőt szintén 1000 nit körüli értékre csökkentettük. A HLG EOTF hibája észrevehetetlen, a szürkeskála kalibrálatlan állapotban még kicsit jobb is, mint a HDR10-nél, az 50%-os alapszínek pozíciója azonban valamivel nagyobb mértékben tér el a referenciától, és a belső színek is pontatlanabbak. A kalibrálással (lényegében a színegyensúly javítása) a következő eredményre jutottunk:

A HDR HLG kalibrálás utáni színegyensúly, az RGBCMYW pozíciók (50%-os telítettséggel mérve), a HLG EOTF és adE 2000 hibaértékek (szürkeskála, ill. színpozíciók)

Ebben az írásban azért foglalkoztunk a szokásosnál részletesebben a HDR-rel, mert aPA32UCR alkalmasnak látszik nemcsak a HDR médiafogyasztásra, hanem a HDR médiakészítésre is. Elsődlegesen a HDR10-re vagy UHDA-P3-ra gondolunk, amelynek dinamikai, színtérbeli és EOTF követelményeit a monitor kiválóan teljesíti. Remélhető, hogy az ASUSProArtCalibration javított változatával a HDR HLG pontosabb hardveres kalibrálása is lehetségessé válik, és akkor ebben a formátumban is lehet majd pontosan dolgozni.

Összegzés

Nehéz megmondani, hogy a PA32UCR-K erényei közül – ezeket a tesztben részleteztük – melyik a legfontosabb, leghasznosabb. Induljunk ki abból, hogy a független produkciós cégek és szabadúszó video- és filmszerkesztők a legtöbbször a befejező és utómunkálatokhoz kénytelenek igénybe venni egy drága utómunka-stúdió (post house) szolgáltatásait. De beszélhetnénk a professzionális fotósok, designerek, kiadványszerkesztők stb. igényéről is egy nagy színhűségű, megbízható monitorra, viszonylag elérhető áron.

Ez utóbbiban, vagyis az ár/használati érték arányban a PA32UCR-K verhetetlennek tűnik. Igaz, magának az Asusnak is kínál ennél valamivel többet nyújtó, hasonló rendeltetésű profi monitorokat, de minimum kétszeres áron.

Ha sorrendet nem is nagyon tudunk felállítani, azért említsünk meg néhány, a professzionális munkához nagyon előnyös tulajdonságot. A kifogástalan 4K-UHD felbontás egy ilyen monitornál ma már alapkövetelmény. APA32UCR-t használhatjuk az álló- és mozgókép feldolgozásra a ma használatos összes, szóba jövő színtérben – a hardveresen kalibrálható gyári beállításoknak köszönhetően (igaz, a DCI-P3 lefedettsége nem 100%-os, de az eltérés olyan kicsi, hogy nincs gyakorlati jelentősége).

Ha a HDR-t értékeljük, a tesztasztalunkon még nem járt olyan monitor, amely dinamikában és a színtartományt tekintve ilyen pontosan teljesítette volna a követelményeket, beleértve a PQ EOTF pontos lekövetését. Ez lehetővé teszi nemcsak a korrekt HDR megjelenítést, de a HDR videók/filmek megbízható szerkesztését, fényelését is.

Értékelés

Ami tetszett

• Kiváló minőségű design
• Mini-LED-ekkel megvalósított, 576 zónás háttérvilágítás
• 1000 nit fölötti fénysűrűség (HDR-ben)
• HDR10 és HDR HLG korrekt megjelenítése
• Minden fontos emuláció/preset
• Hardveres kalibráció lehetősége az ASUS ProArtCalibration szoftverrel
• Tartozék színmérő műszer
• Extrém széles színtér a QD technológiának is köszönhetően
• Uniformity compensation funkció a képernyő homogenitásának látványos javítására

Ami kevésbé tetszett

• A ProArtCalibration szoftver még komoly csiszolást igényel
• A HDR kalibrálás lehetőségei korlátozottak, a HDR HLG kissé pontatlan
• Kalibrálás nélkül a referenciának gondolt gyári presetek (emulációk) meglehetősen pontatlanok

A monitor tesztelését a monitorinfo.hu munkatársai végezték.